Felhőbe kapaszkodva

Solmaz Kâmuran: A szerelem fogságában

Csík Mónika

2018. május 13., 22:10

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A 2014-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Törökország volt a díszvendég, s ennek apropóján a török fél (Yunus Emre Intézet) és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével megnyílt Az első török nyomda megalapítója: Ibrahim Müteferrika című kiállítás. A gyűjteményben meg lehetett tekinteni a Müteferrika nyomdájából származó eredeti és újranyomtatott példányokat. A kiállítás kapcsán került a magyar olvasók figyelmébe Solmaz Kâmuran isztambuli írónő Magyar című történelmi regénye, amely a török kultúrtörténetben fontos szerepet játszó Ibrahim Müteferrika történetét meséli el, aki Kolozsváron, magyarként látta meg a napvilágot, majd kalandos élete során áttért az iszlám hitre, és megalapította az első nyomdát az Oszmán Birodalomban.

Fotó:Napkút, Budapest, 2015, 80 oldal

Fotó:Napkút, Budapest, 2015, 80 oldal

Kâmuran regénye a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc időszakában játszódik, felölelve II. Rákóczi Ferenc törökországi emigrációjának éveit, amikor is a törökök aláírták a karlócai békét, és sok magyar Törökországban keresett menedéket a szabadságharc bukása után. Ez a történelmileg és kultúrtörténetileg is sokrétű regény jól illeszkedik a török írónő korábbi alkotásainak sorába, amelyekben ügyesen ötvözi a történelmi regény és a krimi műfaját. A magyar nyelven néhány évvel később, szintén a Napkút gondozásában megjelent A szerelem fogságában című kötete viszont e tekintetben rendhagyó kiadvány, hiszen a történelmi krónikák írónője e novelláskötetben eltávolodik a tőle megszokott stílustól és tematikától, és abszurdba hajló kisprózáiban a szerelem transzcendentális voltát tematizálja.

Az Ó, Narancs Kisasszony!, A szerelmi bánatban szenvedő házi légy története és a Szerelmi ábrándozás című elbeszélésekből álló kötet, akár a gazdagon díszített keleti történetek, meseszerű világba kalauzol, melyben minden csupa rejtély, homály és libegés, ráadásul a felvázolt szituációk sem hétköznapiak. Olyan párkapcsolatok tárulnak fel ugyanis bennük, amelyek beteljesülése már a kezdetektől kudarcra van ítélve, a szerelem mégis utat talál közöttük, a nyilvánvaló nehézségek ellenére is. Az első novella hőse, Veszedelmes Orkán lakásának ajtaján egy nyomasztó éjjelen becsenget a „szárnyas hangya” cég motoros futárja, hogy egy csomagot kézbesítsen neki. A dobozban egy narancs és egy levél lapul, melyben csak ennyi áll: „Finom illatú narancsvirágként akartam magamat felkínálni neked, ám érett narancsként sikerült eljutnom hozzád.” Ezzel a levéllel kezdődik a dobozban lapuló Narancs Kisasszony és a fiatal férfi szerelmének története, amelyre mindössze hét nap adatik meg, s egyikük teljes önfeladásával, szükségszerű átlényegülésével kell végződnie.

A második novella alaphelyzete nem kevésbé meghökkentő: egy házi légy esik benne szerelembe egy fekete hajú, fahéjillatú nővel, akivel csak az álmaikban találkozhatnak egyazon formában, azaz emberként, de a köztük lévő érzelmi kapcsolat mégis megrázó és elsöprő erejű. A harmadik novella hősnője egy szerelmes lány, akit elvakítanak az érzelmei – szinte röpköd, költőinek találja a körülötte lévő világ minden rezdülését, s az érzelmi magasfeszültségben majdnem önmaga is elég. A történet végéig rejtély marad, hogy szerelmének van-e valódi tárgya, s hogy fecnikre írott, szerteszét szórt levélkéi kihez szólnak, szólnak-e valakihez is egyáltalán.

Solmaz Kâmuran e novellákban sajátos megközelítésből beszél a szerelemről, amely egyidős lehet az emberiséggel, sokan és sokféleképpen próbálták megragadni, és az emberek legtöbbjének sikerül/sikerült ilyen-olyan formában megtapasztalnia. Talán éppen az univerzalitása folytán nehéz újat mondani róla, elkerülve az érzelgősség buktatóit, de Kâmurannak mindez sikerült. Úgy vegyíti a meseszerűt a meghökkentővel, és fűszerezi mindezt finom humorral, hogy a kötetbe került történetek frissek, szórakoztatóak, és amint túllépünk az alaphelyzetük szokatlanságán, a parabola-jellegük válik hangsúlyossá. Kâmuran egy interjúban arról beszélt, hogy az élet értelmét a nagybetűs Szerelemben találta meg, s jelen írásaiban is láthatóan ennek alátámasztása volt az alapvető célja.

A szerelem felkavaró, szépítő, gyógyító erejét hangsúlyozza ki bennük, azt az eksztatikus állapotot, amikor a lélek egy felhőbe kapaszkodva képes „kilépni a börtönéből”. Amikor az ember elrugaszkodhat a mindennapoktól, és a világot nemcsak szebbnek látja, hanem képes szebbé is varázsolni. „Érezned kell, hogy a világ része vagy. Egy csodás rendszer része. Ezt tisztelned kell. Nem vagy felsőbbrendű, sem alsóbbrendű, egyszerűen csak egy rész” – mondja ki egy helyütt, hangsúlyozva, hogy a szerelem, mint egyfajta „szent és őrült állapot” képes az embereket nyitottá tenni a szépség megragadására és a világ törvényszerűségeinek elfogadására. Ezen törvényszerűségek része a halál, az átlényegülés is, vagy például a tény, hogy sokszor „rossz időben, rossz helyen, rossz külsőben” vagyunk részei az örök körforgásnak, és hogy minden egyes élet és tapasztalás számít, legyen az bármilyen aprócska és jelentéktelennek tűnő.

A szerelem fogságában című novelláskötet spirituális jellegű történetei sajátos reflexiók korunkra, a párkapcsolati szokásainkra, a családról, az elköteleződésről, az önfeladásról alkotott elképzeléseinkre, egyszerre szórakoztatnak, elgondolkodtatnak és gyönyörködtetnek. Ebben az írónőnek segítségére van Nevin Hirik török származású, Melbourne-ben élő képzőművésznő, a kötet illusztrátora, aki olyan csodálatos képi világot teremtett a történetek köré, hogy az olvasó sokszor megfeledkezik arról, hogy szépirodalmi kiadványt tart a kezében, nem pedig képzőművészeti albumot.

A rajzokban, ahogy az írásokban is, jelen van Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa, hagyomány és újszerűség, álom és képzelet, és valami olyan fátyolos finomság és melankólia, ami szinte beszippant, magával ragad. Hirik illusztrációi könyvtárggyá nemesítik ezt a kiadványt, amely az ábrák nyelvén is történeteket mond el, és olyan helyre kalauzol, ahol bár virágok és madarak láthatók mindenütt, a szemek sarkában ott a végtelen szomorúság.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap