Sorokba szorítanák

Szabó Јózsef

2018. május 12., 15:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Rendkívül feszültnek ítéli meg a Közel- és a Közép-Kelet helyzetét az ENSZ főtitkára. António Guterres a III. világháború kirobbanásának kockázatát is riasztóan magasnak tartja. Különösen azóta, hogy az amerikai elnök kedden kiléptette hazáját az Iránnal 2015-ben megkötött – kötelező nemzetközi jogi erejű, s az ENSZ részéről jóváhagyott – többhatalmi megállapodásból (JCPOA). Arra hivatkozva, hogy az katasztrofális, s eredeti rendeltetésével ellentétben nem hozott békét, sem biztonságot, és a garanciái sem elégségesek.

Bizonyítékok bemutatása nélkül Donald Trump azzal is „érvelt”, hogy Teherán nem teljesíti a nukleáris programját korlátozó megállapodást, atomfegyvert próbál fejleszteni, s ezt hazug módon el akarja hallgatni a világ elől.

Sokan nem értenek egyet vele, sőt arra figyelmeztetnek, hogy a 2016-tól érvényes szerződés felmondásával megkérdőjeleződött Washington szavahihetősége és megbízhatósága, ami eddig sem tűnt szilárdnak, hiszen Trump tavaly felmondta a rendkívül fontos (2015-ös) párizsi klímaegyezményt, s mérvadó külkereskedelmi egyezségeket is megbolygatott. Ezek után bárkiben felvetődhet a kérdés: érdemes-e megállapodni bármilyen kulcsfontosságú ügyben az Egyesült Államokkal, ha nem tartja tiszteletben saját hivatalos aláírását?

A Trumphoz kapcsolódó hitelességi probléma jelenleg leginkább Észak-Koreát foglalkoztatja. Phenjan ugyanis júniusban nukleáris programjának felszámolásáról tárgyalna Washingtonnal, ám a történtek miatt lehet, hogy már kevésbé hajlik a kilátásba helyezett leszerelésre.

VILÁGSZERTE FELHÁBORODTAK

Pedig néhány országot – így Izraelt és Szaúd-Arábiát – kivéve mindenütt elutasítják Trump döntését. A felháborodott ellentábor meggyőződése, hogy az iráni atompaktum hasznos. Főleg azért, mert a békét és a biztonságot hivatott elősegíteni. Úgy, hogy tíz évig kordában tartja a nukleáris fegyverek fejlesztését Iránban és az ottani urándúsítást is. Az utóbbi művelettel az atombombához és a nukleáris erőművek működéséhez szükséges (hasadó)anyag állítható elő.

Az amerikai elnök régóta bírálja a JCPOA-t, amelyben Teherán kötelezte magát, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására. Nukleáris programjának korlátozása mellett vállalta annak nemzetközi ellenőrzés alá helyezését is a vele szemben alkalmazott külső szankciók többségének fokozatos feloldásáért cserébe.

Washington bejelentését nyugtalanul várta a világ, hiszen az USA nélkül nem lehet fenntartani nukleáris ügyeket szabályozó egyezséget. Sokan ezért nem is értik, hogy a Fehér Ház miként akarja immár kívülállóként rákényszeríteni Iránt a nukleáris ambíciói feladására.

Trump döntése miatt több politikus világháborútól, de legalábbis regionális fegyveres összeütközéstől tart.

TÜLEKEDÉS AZ ATOMBOMBÁÉRT?

A JCPOA betartását ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökség indokolatlannak tartja az alku felrúgását, mert meggyőződése, hogy Teherán teljesíti vállalt kötelezettségeit. Az egyezség többi aláírója (Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország és az EU), valamint az ENSZ is egyetért ezzel. Szerintük a megállapodás eddig jól működött, s biztosította, hogy Teherán nem fejleszt atomfegyvereket. Ezért mindegyikük támogatja a paktum megtartását.

Irán egyelőre tartja magát az alkuhoz; kész együttműködni a többi aláíróval, de már meglebegtette: az engedélyezettnél magasabb szinten is folytathatja az urándúsítást, vagyis kiléphet az egyezményből. Ellentétes nyilatkozatai miatt nehéz eldönteni, mire is készül.

Egy biztos: ha a JCPOA összeomlik, Irán egy-két éven belül atomfegyver birtokába kerülhet. Amint ez megvalósulna, térségbeli fő riválisa, a szintén középhatalmi státuszának megszilárdításáért küzdő Szaúd-Arábia is előrukkolna a saját atombombával. A tülekedés a különleges harci eszköz birtoklásért pedig folytatódna. A sorban a következő akár Egyiptom is lehetne, esetleg a szintén regionális középhatalmi babérokra pályázó Törökország.

TEHERÁN RAGASZKODIK AZ ALKUHOZ

Pedig a JCPOA elfogadását bő tíz évnyi tárgyalás előzte meg. Az USA és Izrael ennek ellenére továbbra is feltételezi: az iráni program nukleáris fegyver gyártását is szolgálhatja.

Hogy mentse a menthetőt, Párizs felvetette egy új, és kiterjedtebb atomalku kidolgozását. Az ötletet felkarolta London és Berlin is. Olyan megállapodást szeretnének, amelynek sorai lefednék Irán ballisztikusrakéta-programját, regionális szerepvállalását, vagyis a Közel-Kelet (különösen Irak, Jemen, s Szíria) stabilitását, és 2025 utáni nukleáris tevékenységét.

Teheráni utcakép (Fotó: AFP)

Trump is hajlik a módosításra, egy átfogóbb új megállapodás megkötésére. Irán azonban nem hajlandó újratárgyalni az eredeti szöveget, amelyet Trump talán abban a reményben húzott át, hogy így majd sarokba szoríthatja az ellenségként kezelt országot.

Elhatározását befolyásolták Teherán ballisztikusrakéta-kísérletei is, amelyekről az atomstop nem rendelkezik. Trump szerint a rakétapróbák célja, hogy Irán nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas, nagy hatótávolságú és pontos harci eszközöket állítson hadrendbe. Az amerikai törvényhozás tavaly emiatt büntetőintézkedésekkel sújtotta Iránt.

Washington immár további szigorításokra készül: bevezeti a JCPOA aláírása óta feloldott szankcióit is a közép-keleti ország és az atomprogramját támogatók ellen. Cégeket is büntetne, ami miatt rengeteg külföldi, főleg európai uniós, de egyesült államokbeli vállalkozás üzleti érdekeltsége is veszélybe kerül Iránban.

TÍZMILLIÁRDOKAT BUKHATNAK

Nem tudni, hogy a szankciók letörik-e a kipécézett ország középhatalmi ambícióit. Az azonban már világos, hogy a büntetések atomcsapásként sújtanak majd sok EU-tagot, hiszen vállalataik hatalmas beruházásoktól, kereskedelmi ügyletektől esnek el, több tízmilliárd dolláros veszteségek érik őket. Európai szövetségesei ezért még inkább elidegenedhetnek Washingtontól, az omladozó transzatlanti kapcsolatrendszer pedig tovább erodálódik.

Teherán eddig azzal hárította el a rakétatesztjeire vonatkozó kritikákat, hogy a kipróbált hadieszközök alkalmatlanok atomtöltet hordozására. Arra is rámutatott, hogy tiszteletben tartja az ENSZ-határozatot, amely tiltja számára az atomtöltetek célba juttatására képes rakéták fejlesztését.

Az USA-t azonban más is nyugtalanítja. Főleg az, hogy a Közel-Keleten – elsősorban Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben – egyre erőteljesebb Teherán tevékenysége, pozíciószerzése és befolyásának növekedése. Ez más nyugati hatalmaknak és térségbeli partnereiknek sem tetszik.

Izraelnek különösen nem, amely szintén elfogadhatatlannak tartja Irán terjeszkedését, illetve (katonai) jelenlétét a szomszédos Szíriában és Libanonban. Washingtonnal együtt fenyegetésnek tartja ezt. Okkal, hiszen Teherán elutasítja a zsidó állam létezését, sőt korábban teljes megsemmisítéssel is megfenyegette. Szíria, Libanon vagy Irak, ugyanakkor úgy véli: Izrael, Szaúd-Arábia, az USA és szövetségesei avatkoznak be az ő belügyeikbe.

LOVAT KAPNAK A RADIKÁLISOK

Az amerikai elnök számára fontos lenne, hogy a régió stabilizálása érdekében Teherán felhagyjon a neki alárendelt jemeni és libanoni fegyveres csoportok, terrorszervezetek támogatásával. És azt se bánná, ha a jelenleginél „jobb kormány” működne Iránban. (Makacskodásával azonban lehet, hogy ennek épp az ellenkezőjét éri el: lovat ad a helyi vallási radikálisok, fundamentalisták és a keményvonalasok alá.)

Trump abban is érdekelt, hogy Teherán mondjon le a Szíriában játszott szerepéről.

Irán hallani sem akar erről. Azzal vág vissza, hogy az atommegállapodásban vállaltakat végrehajtotta, a közel-keleti befolyását pedig nem csökkenti. Sőt azt szeretné, ha az amerikaiak távoznának a térségből.

Elképzelésével nincs egyedül, hiszen már rég felsorakozott mögötte Oroszország, Kína és Törökország. Ha tehát az USA, Izrael és segítőik megpróbálnák lerohanni Iránt, szembetalálnák magukat ezekkel a hatalmakkal is. Ezért valószínűbb, hogy Szíriában csapnak le Teherán érdekeltségeire és seregeire. A fegyvergyárak már felkészültek, sőt napok óta a profitnövekedésük esélyeit latolgatják.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap