Egy befolyásos iráni vallási vezető szerint nem lehet az bízni EU-ban azután, hogy az amerikai elnök bejelentette a kilépést az iráni atomalkuból.
Ahmed Hatami ajatollah az iráni tévé által is közvetített pénteki imáján azt hangoztatta: "Amerika átkozottul nem tehet semmit. Mindig is az iráni rendszer megdöntésén munkálkodott és kilépésének is ez a célja (...) Az egyezmény európai aláíróban ugyancsak nem lehet megbízni. Nem hiszünk Irán ellenségeinek."
Korábban Hasszán Róháni elnök azt mondta, országa tiszteletben tartja a 2015-ben nukleáris programjáról aláírt többhatalmi egyezményt még azután is, hogy az Egyesült Államok kilépett abból.
A keményvonalas főpap Izraelt is megfenyegette szónoklatában. "A nyugati nyomásgyakorlás ellenére növelni fogjuk rakétáink csapásmérő képességét (...), hogy Izraelben tudatosuljon, amennyiben ostobán cselekszik, Tel-Avív és Haifa teljesen megsemmisül" - hangoztatta Hatami, miközben az őt hallgató tömeg halált kiáltott az Egyesült Államokra és Izraelre.
Közben Bahram Kászemi külügyi szóvivő élesen elítélte a Szíria elleni csütörtöki izraeli támadást, s azt mondta, hogy Szíria jogosult önvédelemre az izraeli agresszióval szemben, és ebben élvezi Irán támogatását. A szóvivő szerint a nemzetközi közösség hallgatása bátorítja az izraeli agressziót.
Izrael csütörtökre virradóra légicsapásokat mért Szíriára, állítása szerint támadást intézett Irán szinte minden, ott lévő katonai létesítményére, miután előzőleg az iráni erők - első alkalommal - rakétacsapást mértek egy izraeli ellenőrzés alatt álló területre. Ez volt a leghevesebb katonai összetűzés közöttük eddig. A konfrontáció két nappal azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államok kilép a többhatalmi atomalkuból.
Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást, Trump jelenlegi elnök azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene, és végül megválasztása után másfél évvel, 2018. május 8-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a szerződésből. Trump rendeletben visszaállította az Irán elleni büntetőintézkedéseket. Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy a megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban lehetővé tette Iránnak, hogy továbbra is uránt dúsíthasson. Trump szerint ha az egyezény érvényben maradna, az Egyesült Államok akkor sem nem tudná megakadályozni, hogy Irán atombombát állítson elő, és ez fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten. A többi aláíró ország hibának, Izrael viszont helyesnek tartja Trump döntését. Irán bejelentette, egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal.
