2024. március 29., péntek

Módosul vagy teljesen átalakul?

Mintha kerülte volna a nyilvánosságot, nem szerepelt sokat a médiában, szinte kizárólag egyes szakmai tanácskozásokon lehetett látni Dušan Vujović távozó pénzügyminisztert, korántsem tett annyi kijelentést, mint Ana Brnabić kabinetjének más tagjai. Hogy ennek a hátterében egészségügyi okok, kormányon belüli „szereposztás”, esetleg csupán személyes preferenciák álltak-e, csak találgatni lehet, tény azonban, hogy Vujović személyes okokra hivatkozva nyújtotta be lemondását a minap, s hogy a kormányfőnek 15 napon belül elő kell állnia egy új névvel, a parlament elé kell terjesztenie a javaslatot: ki igazgassa az ország pénzügyeit – jobb esetben – a mandátum végéig. Habár az újságírói megkereséseknek Brnabić a napokban nem kívánt eleget tenni, s nem akarta közölni, ki lehet a távozó Vujović utódja, a szerbiai közszolgálati média úgy tudja, hogy Siniša Mali belgrádi polgármester lép át az önkormányzatból a kormány épületébe. A miniszterelnök e feltételezést nem akarta sem megerősíteni, sem megcáfolni, annyit mondott, még van ideje arra, hogy kijelölje a kormány új tagját.

Vujović távozásának megindoklása során elejtett egy olyan mondatot is, mely szerint sikerült befejezetlen mandátumának ideje alatt bizonyítania, hogy sikeres volt a pénzügyi tárca élén. Ezzel az állítással sokan egyetértenek, de a legtöbb gazdasági elemző erre vonatkozó mondatának a folytatásában ott van a „de”… Nem vitatott, hogy az állam pénzügyi konszolidálása elkönyvelt bizonyos sikereket, viszont az sem, hogy az ország még messze van attól, hogy búcsút intsen az esetleges csődbe jutás kapcsán felmerülő aggodalmaknak. Többen is figyelmeztettek arra, hogy végzetes lenne Szerbiára nézve egy olyan forgatókönyv, melyben egy újabb világválság, hitelfeltételek változása következtében emelkednének a kamatok, hiszen az ország adóssága azonnal a meg nem engedett értékek zónájába jutna.

Vujović az óvatos béremelések híve volt, annyira óvatos, hogy azoknak a lehetőségét el is vetette, s a továbbiakban is csak a bruttó hazai termék növekedésével összhangban álló növeléseket tartott elképzelhetőnek legutóbbi nyilatkozataiban. Éppen ezért, a szakértők többsége szerint, az új pénzügyminiszter számára a legjelentősebb kihívást a bérek és nyugdíjak emelésének nyomása jelenti majd, s az, milyen mértékű korrekciót hagyhat jóvá. Persze, a döntést ilyenkor nem egy ember szokta meghozni. A kormány és a kormány politikáját irányítók bizonyára már most tudják, mekkora lehet legjobb esetben az év derekára, végére ígért növelés.

A pénzügyi tárca kétségkívül az egyik legfontosabb minisztériuma minden kormánynak. A miniszter távozása pedig számos kérdést vet fel, még akkor is, ha azonnal tudni lehet, ki veszi át tőle ezt a tisztséget. A kormány jövőjével kapcsolatos elemzések terepén járunk ilyen esetben. Szerbiában jelenleg aligha számíthatunk arra, hogy ez az esemény a Brnabić-kabinet megbukásához vezetne, azt azonban sokan feltételezik, hogy elindíthat bizonyos változásokat, személycseréket. Maga a miniszterelnök is beszélt korábban arról, hogy a kormány átalakításán folyamatosan gondolkodik, elsősorban azért, mert szükségesnek tartja az állandó jellegű változást, s azt, hogy a munka még hatékonyabb legyen. Az átalakítás témája azonban a Koszovó kapcsán kialakult újabb feszültség, a belpolitika légkörét meghatározó kedvezőtlen történések hatására háttérbe szorult egy-két hónapja, s azóta érdemben senki sem foglalkozott azzal. Találgatások voltak, de konkrét információkat nem lehetett hallani azzal kapcsolatban sem, melyik miniszterek helyére kellene új kádert választani. Ha a mögöttünk álló napok eseményeit vesszük figyelembe, talán Nenad Popović technológiai fejlesztési és innovációs miniszter bársonyszéke inog most a leginkább, miután állást foglalt egy a melegek jogait népszerűsítő kifestőkönyv kapcsán, s miután a kormányfő azt üzente neki, foglalkozzon inkább a saját dolgával, s ne beszéljen badarságokat. Ugyanakkor lapértesülések szerint a kormányon belül még mindig aktuális egy belső harc, melynek az áldozata a kormányfő, a támadók pedig Zorana Mihajlović közlekedési és infrastruktúraügyi és Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter. Az említett vitában ki is álltak Popović mellett, amiért Brnabić már a lemondását is fontolgatta. Aleksandar Vučić államelnök viszont gyorsan rendet tett, s elutasította a miniszterelnök távozásának eshetőségét. A történet, megállapíthatjuk, magáért beszél, s talán előrevetíti azt is, kinek a kezében van a pénzügyminiszteri tisztség sorsa.