A labdarúgó Bajnokok Ligája negyed- és elődöntős párharcai kapcsán ismét felforrt – igaz, talán nem annyira élénken, mint néhány korábbi esetben – az a vita, vajon érdemes lenne-e az európai foci legmagasabb színterére is bevezetni az utóbbi években slágertémává nőtt, több tornán tesztelt, és már több topligában (olasz, német, portugál…) is aktívan alkalmazott technikai segítségnyújtást, a videobírót (VAR – Video Assistant Referee). A konkrét cselekvés mezejére ezúttal Andrea Agnelli, a Juventus klub elnöke lépett, aki kérvényben fordult az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA), miután csapata emlékezetes módon hullott ki a BL negyeddöntőjéből a Real Madrid ellen: egy torinói 3:0-s Madrid-sikert követően a Juventus a Santiago Bernabéuban teljesen visszaküzdötte magát a párharcba (3:0, összesítve 3:3), ám Michael Oliver játékvezető vastagon a hosszabbításban büntetőt ítélt a Királyi Gárda javára, amikor a marokkói Mehdi Benatia a kapu felé törő Lucas Vázquezt buktatta – vagy sem, az eset hatalmas port kavart mind a szurkolói berkekben, mind a szaksajtóban, elsősorban persze az olaszban és spanyolban.
A tizenegyest elvégző Cristiano Ronaldo nem lamentált túl sokat, és bevágta a labdát Wojciech Szczesnynek – Gianluigi Buffon a sorsfordító döntés kiváltotta szócsatában kiállíttatta magát. A Blancók elődöntőbe jutottak, az UEFA pedig viszonylag hamar reagált a Juve elnökének megkeresésére, kijelentve, rövid távon (vagyis az elkövetkező néhány szezonban) nem tervezi bevezetni a videobírót a BL-ben.
A következő felvonást az elődöntős párharcok jelentették, amelyek során a Real ismét érintett lett a vitákban. A kétszeres címvédő a müncheni 2:1-es győzelme után otthon fogadta a Bayern-t, s 1:1-es állásnál a szélső hátvéd Marcelo kézzel blokkolt egy Bayern-lövést – Cuneyt Cakir török játékvezető tizenegyes helyett szögletet ítélt, holott a brazil válogatott később maga is beismerte a kezezést. Rögtön másnap a Roma–Liverpool volt műsoron, ahol az olaszok 2:5-ös hátrányból várták a folytatást. A meccsen több, jócskán tizenegyes-gyanús pillanat játszódott le: Stephan el Shaarawy vitatható esetekben került földre, történt egy le nem fújt liverpooli kezezés, Schicket is levitték egyszer… Az egyetlen ítélet a Farkasok javára a hosszabbításban született, ám ekkor Radja Nainggolan már csak kozmetikázhatott az eredményen (4:2, összesítve 6:7). Jim Pallotta, a Roma elnöke egyértelműen téves döntésekként határozta meg Damir Skomina szlovén sípmester tevékenykedését, s kerek perec felszólalt a videobíró mielőbbi alkalmazása érdekében.
Mint oly sok más sarkalatos vitatémában, a videobíró esetében is két táborra osztható a véleményformálók népes serege. Az egyik oldalon állnak a hagyomány hívei, akik úgy gondolják, a labdarúgás szellemét, lelkét, hangulatát, s akár romantikáját venné el a technika igénybevétele. Őszerintük néhány téves döntés nem számít, ha a foci cserébe megmarad vegytisztán focinak – ennek alapvető tényezője az emberi bíráskodás, ezzel a hibázás lehetősége. Külön fejezet a játékosok és a bíró közti érzelmi dinamika… A másik oldalon azok szólalnak fel, akik szerint a néhány perces játék-állások elhanyagolhatóak, ha ezért a csekély árért precíz és igazságos ítéletek születnek a gyepen.
Annyit mindenképp érdemes kiemelni, hogy a VAR jelenleg alkalmazott változata nem jár szabályváltozással: a Bundesligában és a Serie A-ban például néhány perccel több hosszabbítással intézik el, ha videózásra volt szükség a meccsen. Más lenne a helyzet, ha az amerikai sportokban ismeretes, álló órás szisztéma lenne terítéken, ám ott még nem tartanak a fejlemények. Egyszóval, a jelenleg ismert VAR elvileg valóban csak a játék igazságosabbá tétele érdekében működik, időnkénti apró kellemetlenségekkel: nemrég például a Mainz és a Freiburg játékosai az öltözőből jöttek vissza egy utólag befújt tizenegyes miatt. Ha ezeket el lehetne kerülni, talán érdemes lenne több helyre is bevezetni a technikát – persze csak józan ésszel, mértékkel.
