Tanulságos volt Molcer Mátyás Átváltozások című szerzői estje Szabadkán. Jól sikerült szerzői estet rendezett a Mariatherisiopolis nevű német egyesület a valamikor Jugoszlávia-szerte ismert és megbecsült zongoraművész, zeneszerző, író, képzőművész, publicista, zenepedagógus – és még hosszan sorolhatnám, mi még! – születésnapja alkalmából.
Polihisztorunknak az utóbbi időben kifejtett írói, költői és képzőművészeti tevékenységét ezúttal három nyelven méltatták: magyarul, németül és szerbül, Átváltozások címmel. Az egyesület Rudics utcai székhelyén tizenkét, temperával készült festményét állították ki, amelyeket szemlélve Michelangelo szavai jutottak eszünkbe: „Aki meglevő szabályokat követ, megszűnik alkotó lenni. Aki utánoz valakit, nem tesz túl rajta.” Egyéni hangvételű irodalmi művei, akárcsak képzőművészeti ábrázolásmódja, híven követi a reneszánsz egyik legkiemelkedőbb zsenijének a tanítását.
Művészi törekvését, hogy összhangot teremtsen zűrzavaros jelenünkben, a belgrádi Ljiljana Žegarac Tenjović méltatta nagyszerű esszéjében, majd pedig a Klasje legutóbbi számában horvát nyelven megjelent verseit az egyesület elnöke, Dobó Weigner Kornélia olvasta fel. Dr. Marthe Pfeiffer a Gedichte c. versciklusából mutatott be részleteket. A legnagyobb sikert a szerző Ki ez az ember címmel írt, általa magyar nyelven felolvasott monodrámája aratta.
Az est keretében egy kedves gesztussal felköszöntötték Molcer Mátyás nagy érdemű kollégáját, barátját, a szintén születésnapját ünneplő Megyer Lajos zeneszerzőt, zenepedagógust is.
