A Čistoća kommunális közvállalat az újrahasznosítás népszerűsítése érdekében elemezte a városban keletkező kommunális hulladék mennyiségét és összetételét.
Az elemzés során arra kerestek választ, hogy egyáltalán mennyi szemét keletkezik, hogyan oszlik meg a közösségi épületek, a magánházak és falusi háztartások közt ez a mennyiség, mennyi hulladékot dobnak ki naponta a polgárok, ebből mennyit lehetne újrahasznosítani, és mennyi kerül belőle a szeméttelepre. A fölmérés módszertana 16 kategóriát emel ki a kommunális hulladék állagának elemzéséből. A lakhely típusa szerint jelentős eltérést mutat például a kerti hulladék és a hamu aránya, a szemétbe kerülő anyagok egyéb fajtái esetében pedig nem mutatkozik nagyobb különbség.
A fölmérés kimutatta, hogy egy átlagos háztartás hetente 17,15 kg szeméttől szabadul meg, a zombori polgárok naponta 907 deka szemetet termelnek. A városi szeméttelepen hetente 502 769 kg kommunális hulladék köt ki, ami préseletlen állapotban csaknem 151 köbméternyi területet foglalna el. Ide csak a háztartásokban és az üzletekben keletkezett hulladékot sorolták be, az ipari hulladék, az építkezési törmelék és a lebomló szemét nincsen beleszámítva, miként a tavaszi nagytakarítás során begyűjtött lom sem.
Az elemzés rámutatott, hogy legtöbb hulladék a falvakban keletkezik, az összmennyiség csaknem 44 százaléka; a hamu vezet 18,35 százalékkal (a tömblakásokban 1,03 százalékban van jelen), majd a kerti hulladék 11,22 százalékkal, ami a magánházaknál 6,56 százalékot tesz ki, de a tömbházakban is van belőle 2,30 százalékban. Érdekes, hogy a falvakban több műanyag zacskót dobnak ki, mint a városban, az pedig még érdekesebb, hogy a kidobott pelenkák száma is a falvakban a legnagyobb. Eddig a mélységig ugyan nem jártak utána a szemételemzésben, de a föltüntetett adat ellentmond a demográfiai mutatóknak. Hacsak nem felnőttpelenkákról van szó.
Azt is elemezték, hogy az újrahasznosítható anyagok előzetes, majd másodlagos kiválogatása során a polgárok évente mintegy 53 millió dinárt spórolhatnának saját szemetükön. A Čistoća ugyanis bizonyos hulladékot fölvásárol. Legrosszabbul az üveghulladékért fizet, kilójáért 3 dinárt, papírért és kartonért 5 dinárt, 10-et a műanyag zacskókért és a kemény műanyagért, 20 dinár jár a vasért és fémhulladékért. A legjobban a műanyag palackok után fizetnek, 25 dinárt kilójukért.
Nem jelentősebb összeg, összesítve mégis félszáz millió dinár, a hozadéka pedig a környezetünk, önmagunk védelme a ránk boruló, önmagunk termelte szeméttel szemben.
