2024. április 19., péntek

Az oktatásból a háztáji termelésbe

Egy bácsfeketehegyi értelmiségi család új vizekre hajózott – Van itthon is lehetőség, csak fel kell ismerni

Sajnos olyan világban élünk, ahol nem tálcán hozzák elénk a lehetőségeket. Nyitott szemmel kell járni és megragadni mindazt, ami ígéretesnek tűnik. Másrészt a fogyasztói társadalom azt sugározza minden kommunikációs csatornán, hogy mindent azonnal megkaphatunk, fáradság nélkül. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok némely esetben gondolkodás nélkül a külföldre távozást választják, még ha lenne is más lehetőségük.

Hajvert Ákos saját készítésű, háztáji „disznóságokkal” (Lakatos János felvétele)

Hajvert Ákos saját készítésű, háztáji „disznóságokkal” (Lakatos János felvétele)

Az elvándorláson gondolkozott a bácsfeketehegyi Hajvert Ákos és családja is, noha társadalmilag elismert, értelmiségi emberekről van szó. Ákos a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola megbízott igazgatója és a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, felesége, Andrea pedig a közelmúltig a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa volt. Végül letettek a távozás gondolatáról, és egy olyan lehetőséget választottak, amire tíz évvel ezelőtt álmukban sem gondoltak volna.

Az egész azzal kezdődött, hogy barátaikat elhívták disznóvágásra. A vendégeknek érdekes volt maga a disznóvágás is, de igazán a disznóhúsból készült, házi termékek tetszettek nekik, és szerettek volna vásárolni is belőle. Az eset többször is megismétlődött, így Ákosban és Andreában lassanként megfogalmazódott az ötlet, hogy disznóból készült termékeket gyártsanak, eredeti házi recept alapján, hagyományos módon.

– Nem mi kerestük ezt a lehetőséget, hanem magától jött – fogalmazott Ákos, majd azzal folytatta, hogy novemberben hoztak meg egy új törvényt, amely erre lehetőséget nyitott számukra. Az új törvény alapján a családi gazdaságok teljesen legálisan árusíthatnak háztáji hús- és tejtermékeket. Andrea családja már generációk óta foglalkozik mezőgazdasággal és jószágtartással, így a háttér adott volt, s a fiatal pár elhatározta, hogy belevágnak a családi üzletbe. Hogy termékeik még karakteresebbek legyenek, úgy döntöttek, hogy nem sima fehér hízódisznóból, hanem mangalicából készítik őket. Ez a disznófaj egykoron jellemző volt vidékünkre, de a hízóhibridek háttérbe szorították.

– A mangalicahús és szalonnája sokkal egészségesebb, mint a fehér hízódisznóé. Emellett a sütéshez használt mangalicazsír is egészségesebb, mint a gyári körülmények között előállított étolaj. Mi különösen odafigyelünk a jószágok takarmányozására is, csak a családi gazdaság által megtermelt gabonafélékkel etetjük őket, s nem kapnak mesterséges szert, amit a gyári keverékek tartalmaznak. A disznók etetése és feldolgozása is teljesen hagyományos módon zajlik. A disznóvágást és a disznóhús feldolgozását úgy csináljuk, ahogyan őseink csinálták egykoron. A termékeket teljesen hagyományos módon füstöljük, természetesen a bácsfeketehegyre oly jellemző meggyfával. A kész termékeket is ott tároljuk, ahol eleink tárolták 60-70 évvel ezelőtt – mesélte Ákos, majd hozzáfűzte, hogy ők nem naponta vágnak disznót. A disznóvágási időszakban többet is levágnak, aminek egy részét saját szükségleteikre használják fel, és csak a többit szánják eladásra.

A Hajvert családi gazdaságban készült finomságok (Szarka Zsófia felvétele)

A Hajvert családi gazdaságban készült finomságok (Szarka Zsófia felvétele)

A Hajvert családnak konkrét elképzelései vannak más háztájéki termékek bevezetéséről is, de ezek árusításához még hiányoznak a megfelelő törvények. Ákos véleménye szerint, ha a kormány felismerte, hogy külön kell választani az ipari és a háztáji húsfeldolgozást, akkor hasonlóképpen kellene eljárni a gyümölcsök és a zöldségek terén is.

– Ha az embernek van kertje, amelyben zöldséget termeszt, és az adott évben bőséges a hozam, akkor biztosan több terménye lesz, mint amennyi szükséges. Jó lenne, ha ezt a fölösleget ne titokban kellene piacokon értékesíteni, hanem legálisan lehetne árusítani, a termelő nevének feltüntetésével. Vonatkozik ez a gyümölcsökre is. Bácsfeketehegy a meggyéről híres, amiből számos izgalmas terméket lehet készíteni, például pálinkát, bort, kompótot, lekvárt stb. Még a meggymagot is fel lehet használni párnácskák készítéséhez, ami állítólag gyógyhatású. A családi gazdaságok számára az lenne a legkifizetődőbb, ha mindezeket a háztáji termékeket teljesen legálisan tudnák árusítani – állítja Ákos.

Meggyőződése szerint ezekben a termékekben nagy lehetőség rejlik, épp ezért jobban ki kellene használni. Ezek nem csupán üres szavak, mivel az oktatásügyben végzett munkája mellett megtette az első lépéseket a családi üzlet felvirágoztatására is.

– Az oktatásban végzett munkám mellett komolyabban szeretnék foglalkozni háztáji termékek készítésével és értékesítésével is. A családi gazdaság jelenleg az engedélymegszerzés fázisában van, ha ez meglesz, akkor kiskereskedelmi szinten árusíthatjuk majd termékeinket. Ha valaki tíz évvel ezelőtt azt mondja, hogy ezzel fogok foglalkozni, akkor jót nevetek rajta. Semmit sem tudtam erről, és nem is igazán érdekelt. Manapság viszont egyre többen döntenek amellett, hogy külföldre vándorolnak. Az oktatásban megkeresett fizetésemből egészen korrekten meg lehet élni, de semmit sem tudtunk félretenni. Döntenünk kellett: vagy két gyerekkel külföldre költözünk és kezdünk mindent újból, vagy kihasználjuk a lehetőségeinket és a család támogatását, és belevágunk valami egészen újba. Mi a második mellett döntöttünk, és úgy gondolom, hogy kitartó munkával, valamint a család segítségével, idővel komoly eredményeket tudunk majd elérni – mondta Ákos.