Bankdömping

Tóth Péter

2018. május 3., 16:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Az elmúlt években sokat olvashattunk arról, hogy Szerbia a bankok számára igazi paradicsom, hogy nálunk a hitelkamatok jócskán meghaladják a környező országokban jegyzett szinteket. A valóság azonban ennél némileg árnyaltabb, a bakszektor pedig folyamatos átalakuláson megy keresztül. A 90-es évek nehéz időszaka után elsőként a bankrendszert sikerült megreformálni. Az egykori intézkedések határozottságát bizonyítja, hogy az ezredforduló után négy nagy állami bankot zártak be, s ezeknek a piaci részesedése csaknem 60 százalékra rúgott, a megmaradottakat pedig szigorú jegybanki szabályozással kényszerítették arra, hogy ügyvitelüket a megfelelő keretek között végezhessék. Az egykori jugoszláv bankrendszer a szocialista korszakban is kivételesnek számított: a különutas politika részeként a pénzintézetek a lakosságtól begyűjtött betétekből saját projektjeiket finanszírozzák. A hitelezést azonban nálunk is nagyban meghatározta a központi és a helyi hatalom, a párt befolyása.
A jugoszláv bankok már a 70-es, 80-as években közvetlenül külföldről vehettek fel devizahiteleket, állami garanciavállalással. A külföldön dolgozó vendégmunkások által hazahozott pénzeket, illetve a turizmusból befolyó eszközöket is kezelték a bankok, a letétbe helyezett devizáért kamatmentes, vagy alacsony kamatozású dinárhitelt lehetett felvenni. A kamatszint a szocializmus éveiben igen alacsony volt, általában alacsonyabb a pénzromlás mértékénél. Sokan mesélik ma is, hogy egykor lakást, kocsit vásároltak olyan hitelekből, melyeknek a havi törlesztőrészlete rövid idő alatt egy doboz cigaretta árára csökkent. Ilyenkor általában már könnyedén akár egy összegben is kifizették a tartozást. A titói rendszer a 80-as években roppant meg, amikor a politika és a gazdaság is mély válságba került. Az egykori államszövetség a 90-es évek elején szét is hullott. A szerb GDP 1993-ra az 1989-es érték 40 százalékára esett vissza, a lakosság elszegényedése pedig ijesztő méreteket öltött. Az állam még 1991-ben – hadi kiadásainak fedezésére – lefoglalta a kereskedelmi bankok devizatartalékait, ami abban az időben mintegy 7 milliárd német márkára rúgott.

SOK A BANK?

A bankszektor gyors átalakuláson esik épp keresztül. A nagyok megveszik a kicsiket, illetve egyes bankok a „szerves növekedés” útját választják, ami az ügyfelek számának növelését jelenti olyan módon, hogy kedvezőbb feltételeket kínálnak. Az ezredforduló után 40-nél is több, tíz évvel ezelőtt is még 35 bank működött ebben az országban, mára azonban 28-ra csökkent a számuk. Bankok eladásával, egymásba olvadásával, fúziókkal és a veszteséges pénzintézetek megszűnésével, felszámolásával azonban a trend várhatóan tovább folytatódik. A szakemberek szerint egy ilyen kis ország viszonylagosan is alacsony pénzforgalmát ennél sokkal kevesebb bank is hatékonyan le tudná bonyolítani. A hazai körülmények között működő bankok tulajdonváltását, egybeolvadását azok a globális folyamatok is gyorsítják, amik a pénzforgalom területén tapasztalhatók. A szerbiai bankok 70 százaléka külföldi tulajdonban van, de állítólag a külföldiek között is vannak olyanok, melyek a távozást fontolgatják. A pénzintézetekre vonatkozó jogszabályokat egyébként többnyire már korábban összehangolták az Európai Unió követelményeivel. Több olasz érdekeltségű bank is működik Szerbiában. A sajtóban megjelent nyilatkozatok szerint az olasz bankárok is úgy vélik, hogy a meglévő 28 bank is sok Szerbiában. Olaszországban például „mindössze” 540 működik, miközben az országnak tízszer annyi lakosa van, és 34-szer nagyobb a GDP, mint Szerbiában.

A régióban is megfigyelhető az a tendencia, hogy a nagy bankok kivonulnak a kis országokból. Albániában és Szlovéniában is ez történik. A szakemberek szerint ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezekben a kis országokban gazdasági vagy pénzügyi gondok volnának.

FÉLMILLIÁRD EURÓ A NYERESÉG

A nagy bankok mostanában egyszerűen csak másra koncentrálnak. A legtöbb elemző ugyanakkor azt jósolja, hogy a következő években növekedni fog a hitelek iránti igény Szerbiában, mivel a gazdasági reformoknak köszönhetően egyre jobbak a gazdasági és pénzügyi eredményeink. Ez azonban egyelőre csak látomás. Ahogyan az is, hogy a jövőben a bankok száma Szerbiában 15-20-ig csökkenhet, ebből pedig 4-5 banknak lesz komolyabb piaci részesedése. Összességében a hazai bankrendszer a múlt évet mintegy félmilliárd eurós nyereséggel zárta. Az első helyen pedig, a külföldieket megelőzve, az AIK Bank van, mely az előző évi profitját megduplázva tört az élre. Egyben igazolta is ezzel a reklámszlogenjét: „hazai, de erős”. A 2016. év listavezetője, a Banka Intesa ezzel a második helyre szorult, a harmadik helyre pedig az egy évvel korábban még veszteséges Komercijalna Banka jött fel.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége