V. Ferdinánd magyar király és osztrák császár 1848. március 17-én nevezte ki gróf Batthyány Lajost első felelős magyar miniszterelnöknek, miután megérkezett a pesti forradalom híre Bécsbe. Batthyány mindjárt a kinevezése napján körlevelet adott ki, amelyben Magyarország lakosságát a béke és a közrend megóvására szólította fel.
Iványi István várostörténeti monográfiájából tudjuk, hogy Szabadkán az első felelős magyar miniszterelnök körlevelét egy március 22-én megrendezett nyilvános közgyűlésen olvasták fel.
„...első és haladéktalan kötelességemnek tartom a törvényhatóságok fejeit, elnökeit, és így Önt is Uram [Bacsics Mihály Szabadka főbírójához szól a levél – P. Sz.], ő Felsége nevében, s polgári hűség kötelességeire hivatalosan felhívni és megbízni, hogy a közbéke és nyugalom fenntartására, minden tekintélyüket, hatásukat, alárendjeltjeiket s eszközeiket erélyesen felhasználni, s az erőszakos és ingerlő eljárásokon kívül minden segédmódokat igénybe venni, – a csend és népkedély bujtogatóira, és a most még fennálló viszonyok netáni tapadóira nézve pedig a törvények rendeletét szigorún alkalmazni siessenek; nehogy ministerium és országgyűlés, mint az átalakulás és törvényesség orgánumai, a nagy és nehéz munka megoldásában kicsapongások, vagy idő elötti követelések által akadályoztassanak; s a nemzet boldogsága, mielőtt alkotmányos tökélyét elérné, zavartassék” – írta gróf Batthyány Lajos körlevelében.
A közgyűlésen a miniszterelnöki körlevél mellett felolvasták Kossuth és Batthyány beszédeit, valamint közleményeket a Nemzeti Újságból, amelyeket a város polgársága nagy lelkesedéssel fogadott. A közgyűlés, abból a célból, hogy minél szélesebb körben ismertessék a reformeszméket, határozatot hozott arról, hogy a Nemzeti Újság közleményeit külön lenyomatokban terjesztik a város lakossága körében. Emellett választmányt hoztak létre Demerácz Alajos elnökletével, amelynek az volt a feladata, hogy a 12 ponthoz magyarázatokat írjon, és ezekkel a magyarázatokkal együtt nyomtassa ki magyar, német és szerb nyelven, hogy aztán ezt osszák szét a városban. A 12 pont magyarázata Irányzat címen jelent meg a következő bevezetővel:
„A’ pesti 12 reformpontnak, azok irányától eltérő különféle magyarázata következtében keletkezett félreértések, ’s balvélemények eloszlatása tekintetéből, Szabadka sz. k. város 2-dik közgyűlése e’ pontok értelmezését, ’s ennek értelmezését alulírott választmányra bízta.”
A szöveg minden ponthoz magyarázatokat fűzött. Így például a 6-os pontot, amely a közös teherviselést követeli, a következő szöveggel látták el:
„Magyarország, ’s kapcsolt részeinek minden lakosa a’ közterhek viselésében, az adóknak minden nemeiben, az igazság, ’s arányosság szerént osztozni tartozik.”
Ezek voltak Szabadka első sajtótermékei, így a közgyűlés napját tekinthetjük a szabadkai sajtó kezdetének.
A közgyűlés után a polgárok a sóboltokról és a céhek zászlajairól leszedték a kétfejű sast és helyébe a magyar címert és zászlót tűzték ki. Március 25-én a katolikus főtemplomban hálaadó istentiszteletet tartottak, a nemzeti függetlenség békés úton történt kivívásáért. Az istentiszteleten az egész város részt vett. Ott voltak a város elöljárói, a céhek képviselői, diákok, és a polgárőrök díszegyenruhában. Az istentisztelet végeztével a szerb templomban is tartottak egy istentiszteletet. Este fáklyás menetek zeneszóval járták be a tereket és az utcákat. A várost kivilágították. A néptömeg késő éjjelig ünnepelte a magyar forradalom győzelmét.
