Egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.
A hatályos jogszabályok és szerződések világosan rögzítik a tagállamok jogait és kötelességeit, mindenki számára ugyanazokat, mondta, megerősítve: Magyarország semmilyen olyan javaslattal nem ért egyet, ami zsarolási potenciált adna bárkinek a kezébe a szerződés szerint járó kifizetésekre vonatkozóan. Nyugat-Európában többször is megpróbálták úgy beállítani az uniós forrásokat, mint amelyek „valamifajta jófejség nyomán” járnának a közép-európaiaknak, vagy mintha humanitárius adományok lennének – tette szóvá a tárcavezető, kifejtve: ez nem így van, a források járnak Közép-Európának, miután megnyitotta saját piacait, ahol a nyugati cégek óriási profitot tehettek zsebre. Ez nem egy egyirányú utca, mindenkinek teljesíteni kell a kötelezettségét – fogalmazott Szijjártó Péter. Jelezte azt is, hogy a forráselosztásra vonatkozó objektív feltételrendszert jogszabályok rögzítik, ha valaki módosítani akarná azokat, akkor meg kell tennie javaslatát és lefolytatni a szükséges jogi eljárásokat. Értékelése szerint, ha szubjektív kritériumokat akarnának bevezetni, akkor egy zsarolási kapacitást lehetne ezzel kiépíteni, ez pedig ellentétes lenne az uniós szerződésekkel.
A miniszter beszámolt arról is, hogy a következő hónapokban komoly vitákra számít a következő hétéves költségvetési keretről. A vitás területek közé sorolta az agrártámogatásokat, jelezve: az előterjesztők meg akarják kurtítani azokat, Magyarország viszont a franciák oldalán állva ellenzi ezt. Szijjártó Péter szerint ugyancsak komoly viták várhatók a kohéziós forrásokról. Megjegyezte azt is, hogy az Unió új kihívások előtt áll, a legutóbbi ciklus forrásainál például még nem volt migrációs válság, terrorfenyegetettség, biztonsági kihívás, most viszont mindezekkel szembesül a közösség. Reflektálni kell az új helyzetre – jelentette ki, jogos felvetésnek minősítve, hogy a közös külső határt védő országok segítséget kapjanak.
A külgazdasági és külügyminiszter a marrákesi politikai deklaráció elutasítását azzal indokolta, hogy az ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel. Mint mondta, az egyebek mellett új migrációs útvonalak kidolgozását, a migráció menedzselését tartalmazta, továbbá azt, hogy a migránsok között ne lehessen jogi státusz alapján különbséget tenni. Ez mind az afrikaiak álláspontja – mutatott rá, bírálva, hogy Európa ebben, illetve a New York-i globális tárgyalásokon is „az afrikaiak mögé áll be” ahelyett, hogy saját érdekeit védené. Közölte azt is, világossá tették, hogy a Rabat-folyamatnak tagja marad Magyarország, mert a több mint egy évtizeddel ezelőtt megfogalmazott eredeti célkitűzéssel egyetért. Ebben azt fogalmazták meg, hogy az uniós forrásokat úgy kell felhasználni Afrikában, hogy az csökkentse, megállítsa a kiáramlást.
