Elkészült az idénymunkások munkavállalásáról szóló új törvénytervezet, de lényegesebb változások nincsenek: az érintettek szerint ez sem védi megfelelőképpen a munkásokat.
A munkavállalók bejelentése és nyilvántartása körüli bonyolult eljárás miatt a mezőgazdasági idénymunka még mindig leginkább a szürke zónában történik. A felmérések szerint Szerbiában évente mintegy 300 ezer ember vállal feketén szezonmunkát a mezőgazdaságban.
Az új törvény az idénymunkások elektronikus nyilvántartását irányozza elő, s az ügyintézés könnyítése érdekében a munkaadó az interneten keresztül is be tudja majd jelenteni az alkalmi vagy idénymunkásait, akik így jogosultak lesznek a nyugdíjellátásra, a balesetből eredő egészségügyi szolgáltatásra és az álláskeresési ellátásra is. A törvénytervezet a jóváhagyás után, csupán fél év múlva léphet hatályba. Ebből kifolyólag az idén még a feketegazdaság uralja a teret, az idénymunkások jogai háttérbe szorulnak.
SZÓBELI MEGÁLLAPODÁS
Az új törvénytervezet szerint egy személy évente legfeljebb 180 napig vállalhat idénymunkát.
A törvény meghatározása alapján a munkáltató az a természetes személy, aki mezőgazdasági termelő vagy a családi mezőgazdasági birtok egyik tagja, idénymunkásnak pedig azon természetes személy tekinthető, aki szezonális munkát végez meghatározott pénzösszeg fejében. A munkáltató és az idénymunkás között szóbeli megállapodás születik. Ahhoz, hogy a munkavállaló írásban is megkaphassa a kimondottakat, az idénymunka megkezdése utáni két hónapban kell kérnie a munkáltatótól – áll a törvénytervezetben. A szóbeli megegyezéssel a munkavállaló elfogadja a munkáltató által nyújtott munkafeltételeket. A törvénytervezet kimondja, hogy a munkáltatónak jogában áll megszakítani az idénymunkát, ha elégedetlen a munkás teljesítményével.
Idénymunkásnak az számít, aki mezőgazdasági, illetve az erdőgazdálkodás és a halászat területén végez olyan munkát, ami csupán meghatározott időben végezhető el: ültetés, vetés, betakarítás, növényvédelem, talaj-előkészítés, metszés, tisztítás, hámozás, válogatás, nyírás, legeltetés és hasonlók. A törvény szerint az idénymunkásoknak nincs rendezett munkaviszonyuk.
BEJELENTENI REGGEL TÍZ ÓRÁIG
A munkáltató a munkavégzés előtt köteles megismertetni az alkalmazottat a feladatok jellegével, a munkavégzés várható időtartamával, a munka biztonsági és egészségvédelmi feltételeivel, a napi és heti munkaidővel, a munkaszünetek és a napi pihenőidő terjedelmével, a munkabér összegével, valamint a fizetési határidővel. Az idénymunkásnak joga van a munkájáért járó napszámra, minden egyes munkával töltött óra kifizetésére, a napszám nem lehet alacsonyabb a törvény által meghatározott összegnél.
A munkadíjat az órabér alapján fizetik, egy-egy munkanap végén vagy más megbeszélt időpontban.
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS NÉLKÜL
Az idénymunkás csupán a munka jellegéből adódó egészségkárosodás és munkabaleset esetén jogosult egészségbiztosításra. A munkáltató az alkalmazott nyilvántartásba vételét és a munkaviszony megszűnését elektronikus úton nyújtja be az adóhivatalnak a munka kezdetének hónapjában. A munkaadó köteles az első munkanapon reggel tíz óráig bejelenteni az idénymunkást.
A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat naponta nyomon követi és frissíti az idénymunkások adatait. Az adóhivatal köteles a kérelem napján társadalombiztosítási jegyzékbe adni a nyilvántartásról szóló adatokat.
