Elkészült egy olyan törvénytervezet, amely a magánvállalatok megjelenésével hivatott javítani a hazai vasúti közlekedés fejlődésén, vagyis a szerbiai vasúti szolgáltatás összehangolását tűzte ki célul az egységes európai vasúti piaccal. A szerb kormány törvényjavaslata értelmében újabb gazdasági érdekeltségek jelenhetnek meg a vasúti piaci versenyben – írja a belgrádi sajtó.
Az új törvény lehetővé tenné a vasúti üzemeltetők és az infrastruktúrát működtetők számára, hogy a jelenlegi piaci igényeknek megfelelően működjenek. A vasúti forgalom jobb és pontosabb szabályozása és működése ugyanis jelentősen növelné a hazai és külföldi vállalatok érdeklődését a vasúti infrastruktúrába történő beruházások, valamint a vasúti áru- és személyszállítás terén. Ennek értelmében az új gazdasági szubjektumok várhatóan egyaránt végeznek majd a vasúti forgalom keretében szállítási és szolgáltatási tevékenységet, s ezáltal létrehozza a versenyt a vasúti szolgáltatások piacán.
Jelenleg két állami és három magán vasúttársaság működik a szerbiai vasúthálózaton. A remények szerint az új kombinált jogszabály ösztönözheti a vasúti közlekedés intenzívebb fejlődését.
A vasúti infrastruktúrához való hozzáférés minden vasúti fuvarozó számára engedélyezett, ha Szerbiában van nyilvántartásba véve.
A belgrádi Kombinovani Prevoz magánvállalat volt az első, amely kihasználta a törvény adta lehetőségeket és már 2016-ban megkötötte az első szerződést Szerbiában a vasúti hálózat használatáról. Tavaly óta még egy magánvállalkozó végez vasúti fuvarozást. A harmadik vasútforgalmi vállalkozó pedig 2018 első felében írta alá a megállapodást. A remények szerint az újabb magánvasutak megjelenése Szerbiában versenyképesebbé teszi a vasúti közlekedést a többi közlekedési mód mellett.
A vasútról szóló törvényjavaslat első alkalommal előírná a személyszállítási szolgáltatások minimális normáit is. Az utas ezentúl panaszt nyújthat be a vasút vezetőségének, ha úgy ítéli meg, hogy megfosztották a vasúti közlekedésre vonatkozó bármely jogától. Ugyanakkor az új vasúti szereplők bevonása a polgárok számára is jobb választási lehetőséget teremt.
A vasúti infrastruktúra kezelési költségeinek finanszírozására mintegy hétmilliárd dinárt különítettek el az idei költségvetésből, a tömegközlekedési kötelezettségekre pedig 3,6 milliárd dinárt irányoztak elő. Tavaly összesen mintegy 3,9 milliárd dinárt fizettek a vasúti infrastruktúra használatáért az áru- és utasszállító vállalatok. A vasúti áruforgalommal foglalkozó Srbija Kargónak a tavalyi nyeresége 779,4 millió dinárt tett ki – a Szerbiai Vasutak négy független vállalattá való felosztása, vagyis 2015 óta ugyanis állami támogatás nélkül működik.
