Világviszonylatban egyre jobban csökken a sajtószabadság, és egyre nehezebb körülmények között élnek és dolgoznak az újságírók. Ez a kijelentés – egyes szakemberek szerint – hatványozottan vonatkozik a Balkán-félsziget országaira. Éppen ezért a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) május 3-a, a sajtószabadság világnapja alkalmából közfelhívásban szólította fel az országvezetést, kezdjen őszinte párbeszédet a médiaközösséggel annak érdekében, hogy végre elkészüljön a médiastratégia.
Egyes kimutatások szerint Szerbiában is egyre nehezebb helyzetben vannak az újságírók. Az UNS ezért követeli, hogy az állam vállaljon szerepet a médiaházak pénzügyi kötelezettségében, mindenekelőtt a helyi médiumok működése és fennmaradása megsegítésében, ugyanakkor követeli, hogy az illetékes szervek tárják fel Milan Pantić és Dado Vujasinović újságírók gyilkosait, valamint hogy a Különleges Bíróság kezdjen el végre foglalkozni annak a több mint 40, médiában dolgozó személynek az esetével, akiket a volt jugoszláviai háborúk során, az 1999-es bombázáskor és 1998, valamint 2005 között Koszovó területén gyilkoltak meg.
A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) szolidaritásra szólította fel az újságírókat és a médiaházakat, hogy 5 perces médiaszünettel holnap 11.55 és 12 óra között együttesen mutassanak rá a szerbiai média helyzetére.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi médiaszervezet a sajtószabadságot kimutató idei listáján Szerbia a 76. helyen szerepel, 10 hellyel lejjebb került. Szlovénia a 32., Bosznia-Hercegovina a 62., Montenegró pedig a 103. helyen szerepel. A médiaszervezet szerint Aleksandar Vučić elnökségével Szerbia nem biztonságos ország az újságírók számára, hiszen az újságírók ellen elkövetett támadások ügyében nem folytat az állam nyomozást, miközben az államvezetés az oknyomozó újságírók hitelének rontásán dolgozik.
Az Európai Bizottság a Nyugat-Balkán eurointegrációs fejlődéséről szóló éves beszámolójában rámutat arra, hogy Szerbia nem tett előrelépést a sajtószabadság terén, az Európai Parlament pedig a jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat-Balkánon az államok EU-közeledésével arányosan csökken a sajtószabadság a régióban.
Zoran Pašalić köztársasági ombudsman a sajtószabadság világnapja alkalmából arra szólította fel az állami és társadalmi szereplőket, szervezeteket, különösen a köztisztviselőket, hogy tartózkodjanak a médiumokra és a szerkesztéspolitikára gyakorolt nyomástól, az újságírókat pedig arra ösztönözte, hogy tartsanak ki a felelősségteljes és a pártatlan újságírás mellett. A sajtószabadság ugyanis a demokratikus társadalom egyik alapfeltétele, s nélküle nehezebb az emberi és a kisebbségi jogoknak a megvalósítása is. Az ombudsman kiemelte, tavaly 92 esetet jegyeztek fel, amikor újságírót támadtak meg, 2018 első négy hónapjában azonban már 30-at, s ezek között volt fizikai és szóbeli bántalmazás is, illetve befolyásolás. Rámutat ugyanakkor arra is, hogy a hatalmi szervek példátlanul viszonyulnak a médiában dolgozók iránt, sok esetben szerződés és fizetés nélkül dolgoznak, és szakszervezeti szerveződési jogukat is megvonják tőlük.
Rodoljub Šabić, a közérdekű információk biztosa ugyanakkor arra szólította fel a médiatársadalmat, küzdjön saját gazdasági és szociális helyzetének javításáért, illetve a médiaházak tulajdonviszonyainak, finanszírozásának transzparensebbé tételéért.
