Nem lesz toleranciaküszöb: aki nem tartja be a sebességkorlátozást az autópályán, büntetést fizet. Mától kezdve ugyanis a közlekedési rendőrség méri az átlagsebességet az autópálya egész szakaszán. A hazai szabálysértők a lakcímükre kapják majd a büntetést, a külföldi rendszámú kocsikat pedig mindjárt a fizetőkapu után megállítják a rendőrök.
Ótos András felvétele
A Szerbiai Utak Közvállalat már kihelyezte a szükséges kamerákat, így a rendőrség megkezdheti az átlagsebesség mérését az egész ország területén két megfizettetőkapu között. Ha az átlagsebesség meghaladja a megengedett 120 kilométeres óránkénti sebességet, a vétkes postázva kapja meg a pénzbírságot, de már a fizetőkapunál kapott szelvényen láthatják, mekkora sebességgel haladtak. Egyedül az elektromos fizetőrendszert használók nem tudnak mindjárt hozzájutni ehhez az információhoz.
Arról, hogy a módszer mennyire megbízható, vagyis hogy valóban ki lehet-e szűrni a gyorshajtókat, Fehér László közlekedésbiztonsági szakemberrel beszélgettünk.
– Az átlagsebesség kiszámítása megbízható és egyszerű, hiszen tudjuk, hány kilométer van a két fizetőkapu között, illetve a távot mennyi idő alatt teszi meg a jármű. A pillanatnyi sebességet nem méri senki, az átlagsebesség nem haladhatja meg a 120-at – mutatott rá Fehér László, majd kiemelte, hogy az aktuális haladási sebességet csak úgy tudnák megállapítani, ha helyenként mérőkamerákat állítanak fel.
A külföldi rendszámú gépkocsi vezetőjét gyorshajtás esetén rögtön a fizetőkapu után megbírságolják. Ez a nyári hónapokban még nagyobb dugókat okozhat
– Mint általában lenni szokott, ez a mérés is kezdetben figyelmeztető jelleggel bír majd, amennyiben a büntetést mindjárt kiróják. Ha ez nem történik meg, akkor egy idő után nem fogják betartani a sebességkorlátozást. Szerintem olyan mértékben lesz ennek a rendelkezésnek visszatartó ereje, hogy ha a gyorshajtó vezető el akarja kerülni a büntetést, meg kell állnia, így legalább arra az időre kikerül a forgalomból – mutatott rá, majd hozzátette, hogy az átlagsebesség mérésének eredményei majd csak ez után mutatkoznak meg. Hozzátette: – Ennek a mérésnek az a célja, hogy a sofőrök lassabban hajtsanak és csökkenjen a balesetek száma, illetve enyhébb következményekkel járjanak – mondta.
Elmondta ugyanakkor, hogy ha a vezetők tudják, hogy a gyorshajtás miatt meg kell állniuk az úton, hogy ne kapjanak büntetést, egy idő után várhatóan betartják a sebességet, hogy ne legyenek kénytelenek leállni út közben.
Rámutatott ugyanakkor, hogy nem jó megoldás a gyorshajtó külföldiek megbüntetésére előirányzott módszer, miszerint a fizetőkapunál állítják meg őket, hiszen különösen a nyári hónapokban, amikor nagy számban utaznak át Szerbián török vendégmunkások, illetve többen nyaralni indulnak, a fizetőkapunál történő bírságolás újabb sorokat alakíthat majd ki az autópályán. Egyelőre a Szerbiába érkező külföldiek számára még nincs is semmiféle tájékoztatás az átlagsebesség méréséről.
– Az viszont tény, hogy egy külföldi számára nem mentő körülmény az, hogy nem ismeri az adott ország közlekedési szabályait – hangsúlyozta Fehér László.
A fizetőkapunál kapott szelvényen fel lesz tüntetve az átlagsebesség
A rendőrség bejelentése szerint a fizetőkapuk között gyorshajtókra leselkedő rendőrök cirkálnak majd, így reményeik szerint a gyorshajtók pihenéssel sem tudják majd kivédeni a büntetést.
Az átlagsebesség mérésének lehetőségét a fizetőkapuk között még szeptemberben bevezette a rendőrség a Szerbiai Utak Közvállalattal együtt, de eddig nem alkalmazták, csak a Šid és Šimanovci közötti szakaszon. Eddig a fizetőkapuk közötti távolságok pontos lemérésével foglalkoztak, hiszen a pontatlanság a kihágási bíróságon döntő szerepet játszhat. A mérőrendszer bevezetésének ezt az akadályát mára sikerült elhárítani, minden fizetőkapunál kamerarendszert állítottak fel, és optikai kábellel kötötték össze őket, így az adatok egy központi számítógépes szerverre futnak be.
Közzétették azt is, hogy mely szakaszt mennyi idő alatt lehet megtenni a sebességkorlátozás betartásával. A Szabadka–Niš táv megtételére – mely 423 kilométer hosszú – 3 óra és 31 perc áll rendelkezésre, Belgrádtól Nišig pedig legalább 1 óra 58 percig kell tartania az útnak.
A Szabadka és Belgrád közötti út nem tarthat rövidebb ideig 1 óra és 34 percnél, a Belgrád–Šid szakasz pedig 54 percnél.
Horgostól Preševóig az út 537 kilométer hosszú, ennek a megtétele a számítások szerint legalább 4 óra 16 percet vesz igénybe. A vrčini fizetőkaputól a preševói fizetőkapuig 3 óra szükséges.
Az átlagsebesség mérésének rendszere nem egyedülálló, több európai országban is működik hasonló, így Ausztriában is. Nekik ötven százalékkal sikerült csökkenteniük a balesetek számát, illetve azon a szakaszon, ahol működik a rendszer, a bevezetése óta nem történt halálos kimenetelű baleset. De Svájcban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Hollandiában is működik hasonló rendszer.
Szerbia területén azok a vezetők, akik az autópályán nem tartják be a sebességkorlátozást, a következő pénzbírságokkal számolhatnak: 121–140 kilométeres átlagsebesség esetén a büntetés 3000 dinár, 141–150 kilométernél 5000 dinár. Tízezer dinárt fizet az, aki 151–160 kilométeres átlagsebességgel halad, 10 és 20 ezer dinár között az, aki 161–180 km-rel, ezenkívül három büntetőpontot is kap, valamint 1–12 hónapra hajtási engedély nélkül maradhat.
181–200 kilométeres átlagsebesség esetén akár 40 ezer dinár is lehet a büntetés, valamint 30 nap letöltendő börtönbüntetés, hat büntetőpont és akár egyéves jogosítványbevonás is járhat. Aki 201–220 km-es átlagsebességgel vezet, 100.000–120.000 dináros büntetéssel számolhat és akár 60 nap elzárással, valamint 14 büntetőponttal és az engedélye bevonásával. Aki ennél is gyorsabban vezet, pénzbírságot nem fizet ugyan, de 15 büntetőpont jár neki, 30–60 napos börtönbüntetés, valamint 9–12 hónapra bevonják az engedélyét.
