Sikerágazat a nemzetpolitika, amelynek támogatása az elmúlt nyolc év alatt több mint tízszeresére nőtt, mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten. A kereszténydemokrata politikus Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárral közösen mutatta be a Nemzetpolitikai eredmények 2010–2018 című kiadványt.
Semjén Zsolt rámutatott: nagyon mélyről kezdték, 2010-ben még „mélyen éreztette fájdalmát” a „gyurcsányi nemzetárulás”, amely a külhoni magyarságot kirekesztette a közjogi értelemben vett állampolgárságból. Ez nagyon nehezen begyógyítható sebet okozott – tette hozzá. Úgy fogalmazott: megadták a ma egyetlen lehetséges választ a trianoni katasztrófára. A több mint egymillió új állampolgár és az a nemzetpolitika, amit felépítettek, „maga a történelem”, ez itt fog maradni – hangoztatta. Kitért arra: akiket most honosítottak, azoknak a leszármazottai is magyar állampolgárok lesznek, szavazati joggal, és ki tudják kényszeríteni a magyar kormánytól, hogy komolyan vegye őket.
Semjén Zsolt emlékeztetett, a magyar nemzetpolitika négy pilléren nyugszik: a nemzet közjogi egyesítésén, az állampolgárság megadása mellett a külhoni magyar identitás megőrzésén, a külhoni magyar szervezetekkel, pártokkal való kapcsolattartáson, illetve a külhoni magyar gazdasági fejlesztéseken. Hangsúlyozta: az autonómia nem kegy vagy extrém követelés, hanem az Unióban bevált gyakorlat, és nem kérnek a magyarság számára semmi olyat, amire nincs példa.
Jelezte: az óvodától az egyetemig terjedő támogatások 2009–10-ben 9 milliárdot tettek ki, most már jóval több mint 100 milliárdot. Minimum megtízszerezték a nemzetpolitikai támogatások összegét – közölte. Kitért arra is, hogy újra ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet, és a külhoni magyar szervezetek, pártok mondják meg, melyek legyenek a nemzeti jelentőségű intézmények, amelyek finanszírozása ennek alapján normatív úton történik. Külön kiemelte a diaszpóra területét, a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását és a Kőrösi Csoma Sándor-programot.
Közölte: eddig több mint 1 millió 20 ezren kérvényezték az állampolgárságot. Jelezte: a mostani választáson 225 ezer érvényes levélszavazat érkezett, 100 ezerrel több, mint 2014-ben, és a voksolók 96,2 százaléka a kormánypártokat választotta. Ez egy százalékkal több, mint négy éve. Megjegyezte: a nemzet közjogi egyesítése olyan értelemben is megtörtént, hogy politikai akaratukat is kifejezték a külhoniak.
Kitért az etnikai alapú magyar pártok támogatására és együttműködésére a magyar kormánnyal. Őket a jövőben is támogatni fogják, a külhoni magyarság megmaradása szempontjából nem mindegy, van-e magyar polgármester vagy magyar párt az adott ország parlamentjében – közölte. A külhoni magyarság szülőföldön maradásának támogatását szolgáló gazdaságfejlesztési programról elmondta, az csaknem 100 milliárdos kerettel valósult meg, és jó az ottani magyarságnak, a többségi nemzetnek, valamint a magyar gazdaságnak egyaránt. Rámutatott: össznemzetben kell gondolkodni, és amit lehet, ki kell terjeszteni a külhoni magyarokra. Példaként említette a babakötvényt és az anyasági támogatást.
Potápi Árpád János hozzátette: átfogó képet igyekeznek ábrázolni a bemutatott könyvben a nemzetpolitikai fejlesztésekről. A választási rendszerrel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a mostani ciklus lehetőséget ad arra, hogy finomítani, pontosítani tudjanak. A bemutatón részt vettek a nemzetpolitikai terület korábbi irányítói, felelősei is.
