Az állam június elsejéig törleszti a 2017-ből származó, termelők iránti összadósságát – jelentette ki tegnap Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter az agrárbizniszról megtartott belgrádi konferencián, amelynek a központi témája a minisztérium idei reformtörekvései voltak.
Nedimović kiemelte, a minisztérium azon munkálkodik, hogy a mezőgazdaság végre gazdasági ágazatként tűnjön fel, ne pedig szociális kategóriaként, mint eddig. Így a jövőben mindenekelőtt a fiatal termelők számíthatnak támogatásra, ha gyümölcs-, zöldségtermesztéssel vagy állattenyésztéssel kívánnak foglalkozni, hiszen kis területen viszonylag gyorsan lehet szert tenni a haszonra, és a piac is rendelkezésre áll – fogalmazott.
– Mindenképpen folytatni szeretnénk a 2017-ben elkezdett céloknak a megvalósítását, azzal, hogy ebben az évben a figyelmünk középpontjában azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek kell állniuk, akiket tavaly vezettünk be a rendszerbe. Az idén az eddigi 1,2-ről 1,5 millió dinárra növeljük a startup-vállalkozásokra vonatkozó támogatást, különösen a gyümölcs-, a zöldségtermesztés és az állattenyésztés terén – mutatott rá Nedimović.
A miniszter elmondása szerint a kezdő gazdaságoknak szeretnének esélyt adni, hogy fiatalítsák az ágazatot. A minisztérium a jövőben behatóbban foglalkozik a feldolgozóiparral is, legyen szó húsfeldolgozásról vagy gyümölcs és zöldségféle feldolgozásáról, hogy mindazt, amit gazdáink megtermelnek, jó áron meg tudják fizettetni – hangsúlyozta.
A miniszter a konferencián rámutatott arra, hogy a külföldi piacok nyílnak Szerbia előtt – hiszen például Törökországgal nemrég 5000 tonna marhahús kiszállítására írtak alá megállapodást –, sajnos nincs elég vágóhíd, és a meglévőknek is kicsi a kapacitása, ezenkívül az állatállománnyal is gondok vannak, így a lehetséges 5000 tonna helyett az ország jelenleg csupán 2-3 ezer tonna húst tud kiszállítani.
– Az állattenyésztés terén rosszul állunk. Az állattenyésztők átlagéletkora nagyon magas, és többségüknek kicsi a jószágállománya. Ezen változtatni kell vagy intézkedésekkel, vagy a hálózat kiterjesztésével, hiszen a jelenlegi állomány nem elégíti ki az igényeket – emelte ki a miniszter. Folytatta: – Ezt ösztönzi az a rendelkezés is, amely jövő év januárjában lép érvényre, miszerint az eddiginél jelentősen nagyobb állatállománnyal kell rendelkeznie annak a gazdaságnak, amely támogatást akar kapni az államtól – mondta.
Nedimović elmondta továbbá, hogy dolgoznak azon, hogy újabb piacot keressenek a szerb termékek számára. Jelenleg az Egyesült Arab Emirátusokkal tárgyalnak, amely az elvárások szerint jól fizető partnere lehet az országnak, és jelentős mennyiségű élelmiszert tudna kiszállítani piacára Szerbia. Rámutatott, a múlt évben 76 százalékkal nőtt a kivitel az Emirátusokba, mégis 500 százalékkal több élelmiszerre van szüksége annak a piacnak. A miniszter szerint egy ilyen kis országnak jól fizető piacra van szüksége, mint amilyen Oroszország és Törökország, hogy fejlődő gazdasági ágazat lehessen.
MÓDOSÍTANI AZ AGRÁRTÁMOGATÁSI TÖRVÉNYEN
Elmondta, módosul az agrártámogatásokról szóló törvény is, a jelenlegi törvény szerint ugyanis nem lehet különbséget tenni a kistermelő és a nagy termelő között, ugyanakkor a termőföld eladásáról szóló törvény is változik, hogy a termelőknek is nagyobb esélyük legyen arra, hogy állami tulajdonban levő termőföldhöz jussanak.
TARTOZÁS A NYUGDÍJALAPNAK
A mezőgazdasági termelők nyugdíj-biztosítási rendszere terén is változásokra lehet számítani, de csak 2019-re készül el az új törvényjavaslat.
– Jelenleg 370 ezer nyugdíjalap befizetésére köteles személy van, de 75 ezer emberrel lehetetlen megfizettetni ezt a kötelezettséget, mert vagy elhunytak, vagy más alapon is van nyugdíjbiztosításuk – mutatott rá a miniszter. Ma minden termelő, legyen kis- vagy nagytermelő, egyforma nagyságú nyugdíj-biztosítási járulékot köteles fizetni. Ezen szeretnénk változtatni, hiszen jelenleg csupán 50–70 ezer termelő képes eleget tenni ennek a kötelezettségnek, ami megközelítőleg 80 ezer dinár évente.
– Jelenleg 184 milliárd dinárral tartoznak a termelők a nyugdíjbiztosi alapnak, de ennek az összegnek mintegy 90 százalékát be sem tudja hajtani az állam. A korábbi gyakorlaton mindenképpen változtatni kell, egy olyan rendszer kidolgozása áll előttünk, ami fenntartható – hangsúlyozta Nedimović.
