2024. március 19., kedd

„Szívesen beülnék a zenekarba, de karmester is szeretek lenni”

Szűcs Gergely vezényeli a szabadkai Városi Fúvószenekart
Szűcs Gergely

Szűcs Gergely

Ötvenedik születésnapját ünnepli a szabadkai Városi Fúvószenekar. A zenekar a klasszikusok mellett könnyűzenei válogatásokkal is készül, amelyre Szűcs Gergely és Szűcs Mihály tanította be a fúvószenekart. Az ünnepi koncertre szerdán, április 25-én kerül sor a szabadkai városháza dísztermében. A karmester Szűcs Gergely, az Újvidéki Művészeti Akadémia fúvós tanszakának hallgatója. Még csak 23 éves, és már igen sok sikert elért a zenei pályán. Tanít, különböző formációkban játszik kürtön, és mindemellett a fúvós zenekart is vezeti. Vele beszélgettünk a zenéről, a tanításról és a jubileumi koncertről.
Mikor kezdtél el zenével foglalkozni?
– Nyolc-kilenc évesen kezdtem el hangszeren játszani, a szabadkai Zeneiskolában, ahol egy évig furulyáztam, majd a következő évben elkezdtem kürtön játszani, ennek már 13 éve. Mindig kürtre szerettem volna menni, de a fúvós hangszereknél szükséges egy év előkészítő. A családban több zenész is van, így ez nem volt idegen a számomra. A szabadkai Városi Fúvószenekarban pedig 10 éve játszom, és emellett több különböző formációban is zenélek.
Az április jubileumi koncerten te leszel a karmester. Hogyan lettél karmester, és hogyan zajlik egy próba?
– Az előző évben Guzsvány Lénárd volt a karmester, akinek sokat segítettem már akkor. Miután ő elment, engem kértek fel a karmesteri posztra, aminek nagyon örültem. Hivatalosan januárban kezdtük a próbaidényt, de a munkát már előbb, decemberben elkezdtük. Eddig hetente egy, a koncert előtt pedig hetente két próbát tartottunk, bár lehetne többször is. Körülbelül 50 főt számlál az amatőr zenekarunk, a zenészeink a munka mellett járnak a próbákra, emiatt kihívás egy időben összehívni mindenkit. Ennek ellenére elégedett vagyok, jó minőséget produkálunk.
Mit tudhatunk a koncert programjáról?
– Száztíz mű van a repertoárunkon. Ezek közül most olyan darabokra esett a választásunk, amelyek a gálakoncerthez megfelelőek, ilyen például a Tritsch-Tratsch Polka, amelyet szimfonikus zenekarok is szoktak játszani. Ezek mellett készülünk indulókkal is, mint a Szamos menti és a Fejérváry induló, amiket az ember meghallgatva egyből felismer. Törekedtünk arra, hogy ne csak klasszikusokat és indulókat játszunk, hanem szélesebb legyen a palettánk, és mindenből kapjon a közönség egy kis betekintést, így a klasszikusok mellett lesznek egyvelegek, sőt, popzenei átdolgozások is. Széles a választék, és ezek a művek, dalok fúvószenei átdolgozásban máshogy szólnak, ami szintén érdekessé teszi majd a koncertünket.
A karmesteri pozíció mellett zenéltél is az együttesben. Melyiket szereted jobban?
– Szívesen beülnék a zenekarba, de karmester is szeretek lenni. Szeretem a karmesteri pozíciót, mivel az emberek azt fogják játszani, amit velük megtanítok, és egy szinten szabad kezem van afelett, hogy a saját elképzeléseimet átadjam. Az, hogy ezt milyen ütemben tudom megvalósítani, függ attól is, hogy milyen viszonyt alakítok ki a zenészekkel. Vezénylés szempontjából sokat jelent az is, hogy korábban már tanítottam, foglalkoztam emberekkel. Tudni kell az emberekkel jól bánni, elérni azt, hogy jól érezzék magukat a próbán, és érezzék azt, hogy többet át tudnak adni, mint amennyit először gondoltak, hogy képesek. Ez a cél.
Ha már a tanításnál tartunk, jelenleg is tanárként dolgozol, két középiskolában. Hogyan tanítasz, mi a célod tanárként?
– A szabadkai Zeneiskolában tanítok kürtöt, valamint a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Középiskolában zeneművészetet. Itt az volt a célom, hogy előítélet nélkül kezdjek el dolgozni, valamint, hogy felkeltsem a diákok érdeklődését a zene iránt, ami sajnos nem mindig könnyű feladat. A zeneiskolában más a helyzet, hiszen ott individuálisan folyik az oktatás, a diákommal hetente másfél-két órát találkozom, vagy többet. Ez itt nem csak zene, hanem terápia is. Segíthetek a diákjaimnak, hogy úgy alakítsák az életüket, hogy az a javukra váljon, tudok rájuk hatni. Bár nem sok diákom volt eddig, de akiket tanítottam, ők később is eredményesek voltak, aminek külön örülök.