2017-ben 33 millióan éltek súlyos anyagi nélkülözésben az Európai Unióban, ami a népesség 6,7 százalékát jelentette – derült ki az Eurostat előzetes becsléséből. A legrosszabb Bulgáriában, Görögországban, Romániában és Magyarországon volt a helyzet, míg arányaiban a legkevesebb nélkülöző Svédországban, Luxemburgban, Finnországban és Hollandiában volt.
Az erős európai konjunktúrával párhuzamosan tavaly 33 millióra, az össznépesség 6,7 százalékára csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élő EU-s állampolgárok száma. Ez 0,8 százalékpontos mérséklődést jelentett 2016-hoz képest.
|
Súlyos anyagi nélkülözésben élők az EU-ban Az Eurostat definíciója szerint azok számítanak súlyos anyagi nélkülözésben élőnek, akik a következő 9 elemből legalább 4-et nem engedhetnek meg maguknak: lakhatás / jelzáloghitel / számlák kifizetése, otthon melegen tartása, váratlanul felmerülő kiadások fedezése, hús, vagy hal fogyasztása legalább minden második nap, évente legalább egy egyhetes nyaralás (nem otthon), személygépkocsi, mosógép, színes TV, telefon (mobilt is beleértve). |
Azokból az országokból, ahol már ismertek a 2017-es adatok, egyedül Dániában és Hollandiában nem csökkent a súlyosan nélkülözők aránya. A legnagyobb javulást Románia tudta felmutatni (-4,4 százalékpont), de Olaszországban (-2,9 százalékpont), Horvátországban (-2,2 százalékpont) és Bulgáriában (-1,9 százalékpont) is érdemben csökkent a szegénységben élők száma. Magyarországon 1,7 százalékponttal mérséklődött az arány.
Bár a szegényebb EU-s tagországok (nyilván magasabb bázisról) sokat tudtak javítani, Bulgária a maga 30 százalékával, Görögország 21,1 százalékával, Románia 19,4 százalékával és Magyarország 14,5 százalékával még mindig EU-s sereghajtó. A rangsor másik végén Svédország, Luxemburg, Finnország és Hollandia áll, ahol rendre 3 százalék alatti a súlyos nélkülözésben élők aránya (a svéd és a luxemburgi adat 2016-os).
