2024. március 29., péntek

Az igazság szabadokká tesz titeket

Egykori sárospataki diákok, lelkészek megpróbáltatásairól, a kommunista diktátum gaztetteiről Bácskossuthfalván

Az igazság szabadokká tesz titeket címmel, a kommunista rémuralom Kárpát-medencei terrorját, illetve az egykori sárospataki református teológusok vértanúságát megörökítő könyvet Újvidék után Bácskossuthfalván is bemutatták.

Horkay Anna és Matuska Márton (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

Horkay Anna és Matuska Márton (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

A rendezvény házigazdája a helyi Református Egyházközség, illetve a Moravicai Értelmiségi Fórum volt, akinek az elnöke dr. Crnkovity Gábor köszöntője után Móricz Árpád lelkipásztor utalt arra, hogy a kutatók nagy bátorsága kellett ahhoz, hogy az utókor elkezdjen komolyan foglalkozni ezekkel a történetekkel. A kiadvány előzménye volt, hogy a magyar állam 2015-öt, – amit később 2017 februárjáig meghosszabbított – a kommunizmus áldozataira emlékezve a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének hirdette meg. Ennek kapcsán szerveztek Sárospatakon szaktanácskozást a terror egyházi áldozatainak emléket állítva, valamennyi magyar lakta régió a témával foglalkozó szakírójának részvételével. A konferencia anyagából Horkay Anna szerkesztésében jelent meg könyv, amelyben a Református Egyház három délvidéki mártír lelkészének kálváriáját feldolgozó anyagot Matuska Márton tette közzé.

A bácskossuthfalvi találkozó bevezetőjében a neves temerini származású publicista arra tett utalást, hogy a kommunista időszaknak az volt az egyik csapdája, nem csak Jugoszláviában, de például a Szovjetunióban is, hogy az országok alkotmányában szerepelt a szabad vallásgyakorlás joga. Viszont a valóságban ez másként alakult. Rámutatott, hogy aki bárhogy szembe fordult a rendszerrel, azt megbüntették, nem ritkán ki is végezték. Az, hogy Bácskossuthfalva megúszta az 1944-es kommunista megtorlást, köztudottan egy a szó nemes értelmében vett hithű kommunista, Zsáki József bátorságának köszönheti.

Horkay Anna szerkesztő, akinek az édesapja református lelkipásztorként 8 évig volt távol munkatáborban a családjától, először beavatta az általános iskolás diákokból is álló hallgatóságot a gulág szó jelentésébe.

– Édesapám szinte soha sem mesélt erről az időszakáról, egyedül azt hangoztatta, hogy hogyan menekült meg a hitének köszönhetően háromszor is a biztosnak tűnő haláltól. Köztörvényes szovjet rabokkal volt összezárva, és más gulágosok visszaemlékezéseiből lehet tudni, hogy hogyan tartotta sorstársaiban is a lelket a legnehezebb időkben – hallhattuk az előadáson Horkay Annától, majd megtudhattuk, hogy az egykori áldozatok nagyon nehezen meséltek és nyíltak meg az átélt tapasztalatokkal kapcsolatban, mert titoktartási fogadalmat kellett tenniük. Csak az utóbbi időszakban történt emléktábla-avatások és a sajtóban mind többet hangoztatott megemlékezések kezdték enyhíteni a téma körüli félelmet a megpróbáltatásokon átesett egyéneknél.

Vajdaságban három református lelkipásztor esett áldozatul az 1944 őszét követő vérengzéseknek, akikre Matuska Márton publicista emlékezik meg a tanulmánykötetben.

– Gachal János református püspök Torontálvásárhelyen szolgált akkor, amikor egész egyszerűen agyonverték a bevonuló partizán csapatok. 2006-ban, Móricz Attila lelkipásztor és Laskai Sámuel gondnok kezdeményezésére, emléktáblát állítottak a nagytiszteletű mártír emlékére. Faragó Ferenc Hercegszőlősön, a Drávaszögben szolgált és esett áldozatul, Tomka Károly pedig a hertelendyfalvi gyülekezet mártírja – mondta többek között Matuska Márton.