2024. április 19., péntek

Volt egyszer egy Újvidék 175.

Az Újvidéki Atlétikai Klub, amelyik több volt egy sportegyesületnél

Az Ú.A.K., az Újvidéki Atlétikai Klub, ahogyan 1910-ben, megalakulásakor nevezték, nemcsak az újvidéki magyarság, hanem az egész város egyik jelentős egyesületének számított a két világháború közötti időszakban.

Szerteágazó tevékenységének köszönhetően túlélte az impériumváltást, és működése csak egy újabb világháború végén, 1944-ben szűnt meg. Jogosan, hiszen az első futballklub volt a városban, és ennek a tengeren túlról behozott új sportágnak a népszerűsítésében nagy érdemei voltak. Az igaz, hogy elnevezésében az atlétika talán meghatározónak tűnik, de tagsága a sport terén szerteágazó tevékenységet folytatott. Így már az első világháború előtt asztalitenisz, kerékpáros, teke, női és férfi könnyű atlétikai csapata, valamint sakk alosztálya volt. A sportélet szervezésén kívül igen aktív bélyeggyűjtő szakosztálya is működött, amely abban az időben nagy népszerűségnek örvendett. Az Ú.A.K., vagy N.A.K., ahogyan 1923-tól hívták, igen jól szervezett kultúregyesületként is működött. Így a két világháború között a már kisebbségi lét egyik alappillérének számító műkedvelés terén az újvidéki magyarság kulturális életének is jelentős tényezője volt, modern kifejezéssel élve, „közösségépítő szerepet” vállalt. Az „államalakulás után”, ahogyan az 1918 utáni időszakot nevezték, az egyesület vezetésében Havas Vilmos, dr. Vilt Vilmos, aki tíz évig volt az Egyesület élén, és dr. Szalontai Zoltán, valamint Svraka Ferenc esperes plébános-díszelnök jeleskedett. Az egyesület elnöke 1940-ben Nagy Sándor nyugalmazott városi tanácsos, ügyvezető elnök Cervesz Antal, alelnökei pedig Martin Róbert és Paszt Ernő voltak. A kultúrbizottság élén Fehér György állt, aki 1922-től folyamatosan vezette és szervezte a műkedvelő előadásokat, amelyekhez a legkiválóbb rendezőket alkalmazták.

Az újvidéki műkedvelés történetében szinte kultikus előadások voltak Az anyós, Árvácska, Dollárpapa, a Vadvirág, a Gróf Rinaldó, Én és a kisöcsém, a Krizantém, valamint a Marica grófnő. A műkedvelő színdarabokon kívül, amelyeket Fehér György, Paszt Ernő, Haits István, Diener Gyula és a szabadkai Magyar Olvasókörben tevékenykedő alkalmazott, Szabó Márton rendezett, szinte minden alkalmat kihasználtak külön kabaré- és műsoros estek rendezésére. A jól sikerült produkciókkal több vidéki városban is tájoltak. A N.A.K. vezetésében résztvevő személyek nemcsak ebben az egy kultúregyesületben tevékenykedtek, hanem jelenlétükkel a többi egyesületet is erősítették. Nagy Sándor az újvidéki Daloskör székházának a felépítésében jeleskedett, Cervesz Antal pedig a Krizantém előadást támogatta, amelyről az Újvidéken megjelenő Revűben, mint a „novisadi műkedvelők első nagy operettjéről” írtak ismertetőt. A Krizantém nagy színházi sikernek számított, „siker volt a szó legnemesebb értelmében, az apró próbálkozások után – színház, valódi komoly előadás, primadonnákkal, tenoristával, bonvivanttal, komikusokkal, karral, néma statisztákkal, művészi díszletekkel, precízen működő zenekarral, és a primadonnáknak küldött virágcsokrokkal”. „A két zsúfolt ház a fokmérője a közönségünk megértésének, az előadás közben felzúgó orkánszerű tapsok pedig elismerése a műkedvelői teljesítménynek.” Majd a tudósító így folytatta: „A színház mellett az élmények is kellettek a novisadiaknak, s hónapokon keresztül a színházzal kapcsolatos, gáláns kalandok volt az állandó téma a zsúrokon, szalonokban és Kuborczy cukrászdájában.” A színház pedig nem volt más, mint az egykoron Grand Hotel Mayernak, akkor már Slobodának nevezett, szálloda nagyterme. A társadalmi és kulturális élet felpezsdülésén kívül azonban a N.A.K. mégis megmaradt sportegyesületnek is. Futballcsapata is sikeresen szerepelt, az első világháborút követő években Újvidék bajnoka volt, és az újvidéki alszövetség mezőnyében az akkor már létező Vojvodinával, a šabaci Mácsvával és a palánkai Szlogával, valamint az szintén újvidéki, zsidó focicsapattal, a Juda Makkabival vívott heves focicsatákat.

Volt ifi és „Vén fiúk” csapata is. Az Újvidéki Atlétikai Klub így, a vajdasági és az újvidéki magyarság kisebbségi élete társadalmi térképén jelentős szervezetként kerül feljegyzésre.