2024. április 20., szombat

A selyem útja

A topolyai Juhász Erzsébet Könyvtárban április 13-án Obrusánszky Borbála, budapesti történész, orientalista tartott előadást A selyem útja címmel. Előadásának bevezetőjében elmondta, hogy Kína nem régiben kezdeményezte a „selyemút” felújítását, aminek keretében támogatná azokat az országokat, amelyek területén az egykori kereskedelmi útvonal áthaladt.

A selyemút történetének bemutatása előtt szó esett Stein Aurélról, aki a selyemút egyik legnagyobb kutatója volt. Mivel azonban máshol nem kapott támogatást a kutatásai fedezésére, Angliához fordult támogatásért. Stein Aurél eljutott Ázsiába, azokra a helyekre, amelyek a selyemút részei voltak, és rengeteg érdekes leletet talált. Többek között egy barlangkönyvtárat, amelyből megtudhatták, hogy mely népek éltek azon a területen. Ezenkívül más kulturális és tárgyi emlékek is előkerültek az expedíció során. Többek között több ezer éves múmiákra is bukkant, amik természetes úton mumifikálódtak, és europidok voltak. Emellett a mai Kína területén lovas-temetkezési helyre bukkant. A lovastemetkezés a hunok jellemzője volt, így Stein arra következtetett, hogy a hunok Ázsiából indultak, és így jutottak el Európába.

A szóban forgó területen, hasonlóan napjainkhoz, már akkor is számos nép élt. A selyemúton zajló kereskedelem jól szervezett volt. A nevét a legtöbbet forgalmazott áru után kapta, de a selyem mellett fűszereket és más, főként kézműves terméket is szállítottak. Az útvonalon, bizonyos távolságokon, állomások jöttek létre. Ezeken az állomásokon az utazók lovakat válthattak, szállást és élelmet kaptak. Az uralkodó küldöttei ingyen vehették mindezt igénybe, de a kereskedőknek fizetniük kellett a lovakért, a szállásért és az élelemért is.

A selyemút egyébként nem volt kijelölt út, több vonalon haladt. Mindig aszerint változott az útvonal, hogy mely területeken voltak ellenséges törzsek, hol voltak nagy szárazságok vagy éhínség.

A selyem útja Kínából indult, és eljutott a Közel-Keleten át Európáig. Az útvonal mentén élő népek városainak feltárása során gazdag leletanyag kerül felszínre, melyet múzeumokban őriznek.