A balkáni térség ismét puskaporos hordóvá válhat, sőt, akár újból háborúk törhetnek ki, ha a térség országai elveszítik európai perspektívájukat, illetve az EU nem támogatja ez utóbbit – fejtette ki ma Strasbourgban az Európai Parlamentben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, még mielőtt az EB közzétette volna a térség országainak uniós előrehaladásáról szóló aktuális jelentését. Mint Juncker hozzátette, jómaga nem szeretné, ha a Balkán ismét háborús övezetté válna.
Jean-Claude Juncker: A Balkán nem válhat ismét puskaporos hordóvá (Fotó: Beta)
– Ha megfosztjuk ennek a rendkívül összetett és bonyolult térségnek az országait az európai perspektívától, ugyanazt éljük át, mint amit a kilencvenes években – fogalmazott Juncker.
Másként vélekedik erről Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, aki ma szintén az Európai Parlament előtt fejtette ki azt a véleményét, hogy Brüsszelnek először saját magával kell foglalkoznia, azaz megoldania az Uniót terhelő problémákat, és csak azt követően kell a balkáni térség országaival való bővítésre összpontosítania. Egyetért azzal kapcsolatban, hogy az európai projektumot a jövőben a Nyugat-Balkánnal kell megerősíteni, ugyanakkor szerinte ennek még nem jött el az ideje – mondta Macron.
A francia államfő beszédével kapcsolatban Deli Andor európai parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében kifejtette: „Ma Macron elnök jött az Európai Parlamentbe, hogy elmondja meglátásait az EU jövőjéről. Magabiztos beszédet hallhattunk federalista célkitűzésekkel.” Deli ezt követően az EU és a Szerbia közötti tárgyalások új fejezeteinek a megnyitását sürgette, aláhúzván, hogy ez nem kizárólag Szerbiától, hanem Brüsszeltől is függ. A jövőre esedékes európai parlamenti választások, majd az EB új összetételének a megválasztása biztosan hátráltatni fogja a bővítés folyamatát, ezért fontos az addig hátralevő időszakban gyorsabbá tenni a folyamatokat, hogy Szerbia 2025-ig csatlakozhasson az EU-hoz – emelte ki sajtónyilatkozatában Deli.
Sem Fabrizi, Ana Brnabić és Jadranka Joksimović belgrádi sajtótájékoztatójukon (Fotó: Beta)
Később a nap folyamán Belgrádban Sem Fabrizi, az EU szerbiai küldöttségvezetője átnyújtotta Ana Brnabić miniszterelnöknek és Jadranka Joksimović európai integrációs miniszternek az Európai Bizottság aktuális, a nyugat-balkáni térség országainak európai uniós előrehaladását értékelő jelentését, azaz annak Szerbiáról szóló fejezetét.
Fabrizi pozitívan értékelte a Szerbia által megtett lépéseket, majd az EU töretlen támogatásáról biztosította az országot. Reményét fejezte ki, hogy Szerbia kihasználja az év elején közzétett nyugat-balkáni bővítési stratégia nyújtotta lehetőségeket, és felgyorsítja a csatlakozás folyamatát. Ha Szerbia valóban szeretne előrehaladni az EU felé vezető úton, az idei és a következő év meghatározó lehet ebben a folyamatban – húzta alá Fabrizi, majd a jelentésben hangsúlyozott hiányosságok közül az igazságügyre gyakorolt politikai nyomást, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem nem megfelelő ütemét emelte ki, elismerően szólt viszont a szerb kormány eddigi igyekezetéről, az elmúlt években foganatosított reformokról és azok következetes végrehajtásáról.
A jelentés az elmúlt másfél évet öleli fel. A dokumentum Szerbiára vonatkozó fejezetében az EB megállapítja: a Brüsszel és Belgrád közötti tárgyalások üteme a szerbiai reformfolyamatok ütemétől, valamint a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatok rendezésétől függ. Mielőbb előrelépésre van szükség a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben – emeli ki a jelentésben az EB. Mint hozzáteszik, a másik alapfeltétel az, hogy a felek alkalmazzák az eddigi megállapodásokat. Pristina tekintetében az eddigi megállapodások közül a koszovói szerb községek közösségének a megalapítására vonatkozó vállalást említi, a Szerbia által teljesítendő feladatok közül pedig az energetikai megállapodás alkalmazását sürgeti az EB, amely a továbbiakban elismerően szól Aleksandar Vučić szerb államfő tavalyi kezdeményezéséről, hogy Szerbiában kezdődjön belső párbeszéd a koszovói kérdés megoldásáról. Mindemellett az EB emlékezteti Szerbiát a jószomszédi viszonyok építésével kapcsolatos kötelezettségére. Szerbia európai integrációjának szempontjából fontos, hogy az ország a jövőben is pozitív szerepet töltsön be a térségben, erősítse a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatait és megőrizze a régió stabilitását.
A joguralom témájában az EB azon az állásponton van, hogy Szerbiának részben előrelépést sikerült felmutatnia a korábbi időszakhoz képest, ugyanakkor további igyekezetről kell tanúbizonyságot tennie, mindenekelőtt a szabad véleménynyilvánításnak, a bírói hatalom függetlenségének és a szervezett bűnözés, valamint a korrupció elleni küzdelemnek a területén. Az államigazgatás, az adóhivatal és az állami vállalatok átszervezésének tekintetében az eddigiekhez képest szintén nagyobb igyekezetre szólítja fel jelentésében az EB Szerbiát.
A jelentésben az EB a gazdaság területét is körbejárta. Megállapítják, hogy a néhány évvel ezelőtt foganatosított gazdasági reformok nem maradtak eredmények nélkül, elsősorban a gazdasági stabilizáció jelentős. Emellett arra is rámutat az EB, hogy sem az állami, sem a magán jellegű beruházások mértéke nem kielégítő, a kis- és középvállalkozások számára pedig jobbá kell tenni az üzleti életben uralkodó légkört.
Összegezvén Szerbia európai integrációjának eddigi útját, az EB emlékeztet arra, hogy a csatlakozási tárgyalások keretében a 35 tárgyalási fejezetből eddig 12 nyílt meg, 2 pedig ideiglenesen azonnal le is zárult.
