Ramush Haradinaj koszovói kormányfő minapi televíziós interjújában arról beszélt, Koszovó együttműködik Brüsszellel és Berlinnel is, de nem folytat önálló külpolitikát. Ebből a kijelentésből Aleksandar Vučić szerb államfő szerint az szűrhető le, hogy Pristina ahhoz a klubhoz tartozik, amelyet Amerika vezet. Efféle vallomás után felvetődik a kérdés, mit vár Koszovó Szerbiától? Vučić szerint Koszovó államként nem is létezhet, hiszen hiányzik az államiság egyik alaposzlopa.
Ramush Haradinaj a Happy televíziónak adott interjújában elmondta, ő is része volt annak a csapatnak, amely támogatta a brüsszeli megállapodás aláírását, ám a koszovói szerb községek közösségét csak a koszovói alkotmánnyal összhangban lehet megalapítani. Véleménye szerint először meg kell határozni, hogy mit fed a közösség fogalma.
Arra a megállapításra, miszerint a koszovói szerbek attól tartanak, hogy a szerb községek közössége is Pristina ellenőrzése alatt működhet, Haradinaj rámutatott, ettől nem kell félni, hiszen Koszovó létezésének forrása az alkotmány, és annak megfelelően működik minden. Így a szerbeket senki sem fenyegeti, békében élhetnek Koszovóban.
Haradinaj hozzátette azt is, hogy amíg Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, két állásfoglalás létezik, a realitás azonban az, hogy Koszovó létezik.
Vučić erre az interjúra a Pink televízió egyik adásában úgy reagált, hogy hosszú évek óta a koszovói csomó kibogozásában nemcsak Szerbia és Koszovó vesz részt, hanem Amerika is. Elmondta, a népnek tisztában kell lennie azzal, hogy amikor Haradinaj és Thaçi kijelentenek valamit, azt nem saját meggyőződésükből mondják, hanem utasításra teszik. Miután beismerték, hogy Koszovó külpolitikáját Amerika vezeti, világossá vált, miért tárgyal Szerbia Koszovó ügyében az Amerikai Egyesült Államokkal, nem pedig a pristinai vezetőséggel.
Hozzátette, Szerbia önálló külpolitikát folytat, és tévednek azok, akik azt gondolják, hogy Németország támogatása nélkül bármit el tudnak érni az európai kontinensen. Szavai szerint Németország Franciaország és Olaszország mellett az egyik legbefolyásosabb EU-tagállam.
– Az gondolom, jó viszonyt ápolunk Németországgal, bár vannak dolgok, amiben nem értünk egyet, ilyen például Koszovó kérdése. Németország Szerbia fő külkereskedelmi partnere, német vállalatok nyitották meg itt a legtöbb munkahelyet – hangsúlyozta.
Az államfő arra a megállapításra, miszerint berlini útját megelőzően egyesek azt gondolták, hogy majd feltételeket szabnak neki, kiemelte, ha ő hallgatna más véleményére, már rég nem foglalkozna politikával. Ő fenn akarja tartani a jó kapcsolatot Németországgal és Oroszországgal is, hiszen, mint mondta, Szerbiának gyárakra van szüksége, azok nélkül ugyanis az országnak nincs semmije.
