Bízunk benne, hogy Magyarország mindig a béke és a biztonság szigete marad a zsidóságnak, az egész magyarságnak és mindenki másnak, ahol senkinek sem kell félnie, hogy származása, szokásai, kultúrája miatt megkülönböztetés éri – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban.
Rétvári Bence a beszédét tartja (Fotó: MTI)
Rétvári Bence a központi megemlékezésen reményét fejezte ki, hogy a zsidó közösségeket a jövőben is meg tudják védeni nemcsak a régi, hanem az új típusú antiszemitizmussal szemben is. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években Magyarországon nemcsak szavak hangzottak el az antiszemitizmus ellen, hanem tettek is ezért, ennek köszönhetően visszaszorult az antiszemita közbeszéd Magyarországon.
Az Országgyűlés 2000-ben meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
Az emléknap alkalmából a Holokauszt Emlékközpont hétfőn egész nap ingyenesen látogatható volt. A IX. kerületi Páva utcában található épület kertjében félóránként művészeti előadásokkal várták a megemlékezőket. A Cipők a Duna-parton budapesti emlékműnél az esti órákban, a sötétedés beálltával tartottak ünnepélyes mécsesgyújtást.
Alkalmat nyújtott a nap arra is, hogy felidézzék a zsidómentő hősök emlékét is. Ez történt hétfő délelőtt a Terror Háza előtt a fővárosban, ahol a szalézi szerzetesek embermentő munkájára emlékeztek: szó esett Antal Jánosról, a szalézi szerzetesrend tartományfőnökéről és Ádám László atyáról, az újpesti házuk igazgatójáról, akik a népirtás idején a körzet zsidó lakosságának megsegítésére siettek.
Az ország más részeiben is megemlékeztek a zsidók magyarországi tragédiájáról. Kecskeméten Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány Kuratóriumának elnöke mondott beszédet a Holokauszt Emlékközpont Felfedezők, tudósok, mágusok című vándorkiállításának megnyitóján a Cifrapalotában.
A Miniszterelnökség a nap alkalmából kiadott közleményében a következőket írta: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a Miniszterelnökség kegyelettel emlékezik a csaknem hatszázezer magyar, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatra. Erkölcsi kötelesség az emlékezés, a mártírok és az embermentő hősök szellemének ébren tartása, példaként állítása a jövő nemzedéke elé – tették hozzá.
Egész Európa közös felelősséggel tartozik azért, hogy az utánunk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűneiből, megértsék a hátterét, és elgondolkozzanak a következményein. Fontos szerepet játszik ebben az oktatás, amelyhez jelentős forrásanyagot nyújt a Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség által kidolgozott oktatási irányelv – írták.
Ez a nap arra is hív minden jóakaratú embert, hogy erősítsük a szolidaritást és az összetartozás érzését, az egymás iránti türelem gyakorlását – emelték ki. Fontos ez napjainkban, amikor az Európát fenyegető vallási türelmetlenség, amely a felelőtlen brüsszeli uniós bevándorlási politika egyenes következménye, soha nem látott erőszakos méreteket ölt a kontinens nyugati felében – fogalmaztak.
A Miniszterelnökség megkér mindenkit, hogy válasszák a szolidaritást és az egymás elfogadását hirdető cselekvő szeretetet, „hogy képesek legyenek a sebeket begyógyítani, a rosszat jóra fordítani, ahol békétlenség van, ott békét teremteni, ahol rombolás, ott építeni”.
Ez a nap legyen a csendes emlékezés és a közös ima napja; ima az áldozatokért, az embermentő hősökért – szólított fel a Miniszterelnökség.
