Szellemes eszesek

Fehér Rózsa

2018. április 15., 21:20

Kommentek száma 0 

A barátnőm Magyarországon élő fiát felvették a magyar Mensába, a Magyarországon nagyon ismert és elismert márkanévvé vált Mensa HungarIQába. Megsüvegelendő teljesítményről van szó: a szervezet tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése valamely, általuk validnak tekintett teszten – ez a 130-as IQ-szint feletti tartományt jelenti.

A Mensa HungarIQa tagjai nagyon színes foglalkozási palettát vonultatnak fel: jellemzően az informatikusok, fordítók, mérnökök, közgazdászok, tanárok és diákok vannak túlsúlyban, de szobafestő, becsüs, tűzszerész, gyémántcsiszoló, világjáró utcai mutatványos, patkolókovács, aerobikoktató, recepciós, rendőrtiszt, buszvezető, masiniszta, sőt pornószínész is akad közöttük. Ők általában nem csak okosak, de viccesek is: a Mensa HungarIQa ugyanis valószínűleg az egyetlen olyan szervezet a világon, amely alapszabályban rögzíti a vízipisztoly-párbajt, mint a vitás kérdések elrendezésének egyik lehetséges módját.

A Mensát Nagy-Britanniában alapították 1946-ban azzal a céllal, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra. Pár évvel ezelőtt épp ebben az országban vették fel a legfiatalabb tagot, egy hároméves kislányt, aki a korábbi hírek szerint Napóleont és Einsteint is lepipálja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kislány intelligenciahányadosát gyermekteszttel mérték, a történelmi személyiségek esetében pedig csak becsült intelligenciahányadosról lehet szó.

Az intelligenciát sokan sokféleképpen kutatták, pár éve például a világ egyik legnagyobb informatikai vállalata tette közzé azt a tanulmányt, amely arról számolt be, hogy azok az alkalmazottak, akiket a folyamatosan beérkező e-mailek és sms-ek állandó készenlétben tartanak az új és újabb információk felhörpintésére, kétszer olyan gyorsan veszítenek IQ-jukból, mintha folyamatosan marihuánát szívnának. Nemrégiben pedig az amerikai Journal of Applied Psychology hozta le a Lausanne-i Egyetem tanulmányát, amely arra a következtetésre jutott, hogy a túl magas IQ-val rendelkező vezetők nem elég hatékonyak: a beosztottak szerint minél nagyobb a főnökük IQ-ja, annál rosszabb vezető – a kutatók spekulációja szerint ez azért lehetséges, mert ők hajlamosak túlbonyolítani a dolgokat, és kevésbé képesek leegyszerűsíteni a feladatokat.

Az intelligencia az 1950-es évekig nem játszott kifejezetten fontos szerepet az egyszerű ember munkavállalásában, legalábbis az állásinterjúkon a főnökök nem követeltek meg alapból felsőfokú tanulmányokat. Mára azoknak, akik nem elég okosak, egyre rosszabbak a kilátásaik, ugyanis sorra tűnnek el azok az állások, amiket még főiskolai végzettség nélkül is be lehet tölteni, a gyári munkások és a felszolgálók munkáját pedig a közeljövőben robotok, online szolgáltatások, appok és egyéb automata mechanizmusok veszik el.

Szóval már okosnak kell lenni jóformán még az egyszerű munkákhoz is – kivéve talán a politikusi állásokat. Pár évvel ezelőtt arról olvastam, hogy a texasi képviselőház elé olyan törvényjavaslatot terveztek beterjeszteni, amely megkövetelte volna a kormányzati posztért indulóktól, hogy bebizonyítsák: rendelkeznek a feladat ellátáshoz szükséges minimális intelligenciaszinttel.

Az elképzelés szerint minden kormányzói ambícióktól hajtott politikus kapott volna egy személyazonossági igazolványt, amelyen a fényképe és a lakcíme mellett szerepelt volna az az érték is, amelyet az állami IQ-teszten elért. A törvényjavaslat készítői nem szándékoztak rendkívüli követelményeket támasztani, sokan mégis attól tartottak, hogy ez a követelmény elriasztaná a potenciális kormányzójelölteket. Mivel nem találtam arra vonatkozó hírt, hogy Texasban elfogadtak volna ilyesféle törvényt, gyanítom, minden maradt a régiben.

Az Amerikai Egyesült Államok első emberéről, Donald Trumpról az év elején jelent meg az a bombasztikus sikerkönyv, amelyben Michael Wolff újságíró arról ír, hogy az elnököt az emberei „egy gyerekes személyiségű, veszélyes idiótának” tartják. A vádakra válaszul Donald Trump Twitter üzenetben közölte, hogy ő igenis egy „stabil géniusz”, hisz első próbálkozásra elnök lett belőle.

Nem Michael Wolff az első, aki nyilvánosan leidiótázta az elnököt, tavaly októberben a közelmúltban menesztett külügyminiszter, Rex Tillerson nevezte állítólag szintén idiótának a főnökét. Az utóbb cáfolt hírre Trump magabiztosan egy intelligencia-párbajra hívta ki azóta kirúgott beosztottját. A Mensa fel is kínált egy tesztet ehhez a meccshez, de az összecsapás sajnos elmaradt.

A szakértők egyébként azt jósolják, hogy 2020-ra az intelligencia már ki is megy a divatból, és az IQ után az empátia lesz a legfontosabb képesség, mivel ezt tudják majd a legkevésbé robotokkal helyettesíteni – jobban járunk hát, ha okosok helyett inkább bölcsek akarunk lenni.

 


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap