A nyelvnek, kultúrának és identitásnak a megőrzéséről, annak kihívásairól tart kétnapos szakmai tanácskozást a Tartományi Ombudsman a vajdasági parlament üléstermében. Rangos jogászok, egyetemi tanárok, kutatóintézetek vezetői, politológusok fejtik ki előadásaikban a véleményüket a témáról. Prof. dr. Zoran Pavlović tartományi ombudsman a közelgő nemzeti tanácsi választásokra utalva elmondta, a konferenciának apropójául szolgálhat akár ez a leendő esemény is, a jogvédő fokozott figyelemmel kíséri, mi történik e téren, ahogyan azt is, hogy megvalósulnak-e a tartományban a nyelv- és íráshasználatra vonatkozó jogok. Hozzátette: az a cél, hogy a községi adminisztrációk weboldalain is minden elérhető legyen a kisebbségek nyelvén is, nem csupán az adott önkormányzatban többséget képezők nyelvén. A tanácskozás, mint mondta, jó alkalom arra is, hogy részleteket halljunk az ezzel kapcsolatos romániai, magyarországi, horvátországi tapasztalatokról. A nyelv- és íráshasználat szavatolása nem csupán az identitás megőrzése szempontjából lényeges, hanem a nemzeti biztonsági stratégia egyik elemét is jelenti, sokkal többről van tehát szó, mint identitásról.
A nyelv- és íráshasználat kérdése nem kizárólag identitásunkkal, hanem biztonságunkkal is kapcsolatba hozható – hangzott el a konferencián (Ótos András felvétele)
A Magyar Szó kérdésére válaszolva az ombudsman elmondta, a nyelv- és íráshasználat megvalósítása terén nem gondokkal, inkább technikai jellegű felkészületlenséggel találkozni bizonyos helyeken Vajdaságban. Előfordul – közölte –, hogy a hibát, észlelése után azonnal elhárítják, s egy újfajta, megfelelő gyakorlatot vezetnek be. Példaként egy kisebbségi egyetemi hallgató tavalyi esetét hozta fel, aki kérelmezte, hogy a cirill betűs oklevél miatt állítsanak ki egy bizonylatot nevének eredeti írásmód szerinti feltüntetésével is. Ez abban a pillanatban nem volt lehetséges, nem számított gyakorlatnak, ám az ombudsman közbenjárásával elérhetővé vált a szolgáltatás, s az egyetemi kar probléma nélkül kiállította a kért iratot.
AZ EMBERISÉG FENNMARADÁSÁNAK KÉRDÉSE
Prof. dr. Göncz Lajos, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar tanára arról tartott előadást, mit lehet tenni a nyelvi, kulturális sokszínűség csökkenése ellen, a globalizáció hatására ugyanis, meggyőződése szerint, egyre nagyobb veszély fenyeget. Pszichológiai megközelítéssel mutatott rá a nyelvnek és a kultúrának a szövevényes kapcsolatára. Vajdasággal kapcsolatban elmondta, hogy a tartományban nem olyan erős a sokszínűség csökkenése, vidékenként változónak mondható. Az asszimiláció gyakoribb azokon a vidékeken, amelyeken szórványban élnek a kisebbségi csoportok, a tömbben élő kisebbségi közösségeknél azonban ritkább. Magában a nyelvben is kódolva van annak módja, hogyan lehet fenntartani a biodiverzitást. Rendkívül fontos kérdés ez, az emberiség fennmaradásának a kérdése voltaképpen – mutatott rá Göncz. Az erős csökkenések élelmezési, klímaváltozási problémákat idéznek elő – fogalmazott.
AZ IDEGEN NYELV NEM HAZAÁRULÁS
Egyszerű is lehetne a válasz arra, hogyan őrizhető meg a nyelv és a kultúra, ám sok körülmény bonyolultabbá teszi – fogalmazott dr. Várady Tibor akadémikus, nemzetközi jogász. Az egyszerű válasz, mint mondta, az lenne, hogy az egyénnek meg kell őriznie, meg kell tudnia őrizni az identitását, egy vajdasági magyarnak semmi oka nincs arra, hogy ne legyen többé vajdasági magyar, függetlenül attól, melyik országban, milyen többség között él. Számos kihívás van azonban – értékelte –, a globalizáció világában ugyanis létezik egy olyan tendencia, amely nemhogy a helyi kisebbség, a helyi többség nyelvét is háttérbe szorítja az angol térhódítása miatt. Az identitás megőrzése ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy más nyelveket is megtanuljunk. Attól senki sem lesz kevésbé magyar, hogy tisztességesen beszél szerbül vagy angolul.
– Van egy nyelvünk, identitásunk, akcentusunk, amit igenis meg tudunk őrizni. A miloševići évek negatívan hatottak, olyan tévhit alakult ki, hogy más nyelveket megtanulni voltaképpen árulásnak számít. Korábban nem csupán a magyarok tudtak magyarul, a környezet nyelveinek az elsajátítása azonban nagyon megromlott a miloševići nacionalizmus hatására. Ebből a keretből kellene mielőbb kilépni – fogalmazott Várady.
RAJTUNK IS ÁLL
Hajnal Jenő: A vajdasági magyarság identitásának meghatározó tényezője a nyelv, a kultúra és a hit (Ótos András felvétele)
A nemzeti tanácsokat éppen azért kellett megalakítani, hogy őrizzék az identitást, a nyelv, a kultúra, a hivatalos nyelv- és íráshasználat, a tájékoztatás alapvető értékek – állapította meg mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Ezek nélkül kisebbségi léthelyzetben nem tud megmaradni egyetlen közösség sem. A vajdasági magyarság identitásának meghatározó tényezője a nyelv, a kultúra és a hit – jegyezte meg. A kialakulóban lévő, Kárpát-medence egészét meghatározó, egységes nemzetben való gondolkodás nagyban hozzájárul az itteni magyarság identitásának és értékeinek a meghatározásához is – értékelte Hajnal, aki szerint sohasem lehetünk teljesen elégedettek a kisebbségi jogok érvényesítésével, de nekünk is akarnunk kell élni a rendelkezésre álló jogainkkal ahhoz, hogy sikerről beszéljünk ezen a téren.
Dragana Milošević tartományi művelődési és tájékoztatási titkár felszólalásában kiemelte, a tartományi adminisztráció értéknek tekinti a nemzetiségi sokszínűséget, tavaly 800 rendezvény megtartását támogatta, ebből 270 kisebbségi volt, 22 napi- és hetilap, havonta megjelenő újság megjelenését segíti, de 2017-ben 65 kisebbségi médiaprojektumot is finanszírozott.
