A demográfiai helyzet javítására fog koncentrálni a miniszterelnök által újnak ígért kormány a várható társadalom- és gazdaságpolitikájában – lehetett kiolvasni a terveket Orbán Viktor legutóbbi szavaiból. Ez alapján a családtámogatási rendszer komolyabb felülvizsgálatára számíthatunk, ezért felvázoljuk a lehetséges konkrét intézkedéseket.
– Munka bőségesen van. Ha a kormányzás súlypontjai felől kérdez, akkor azt tudom mondani, hogy a következő kormányzás szándékaim szerint demográfiai súlypontú lesz – jelentette ki Orbán Viktor az újabb kétharmados Fidesz-győzelem utáni első sajtótájékoztatóján.
A kormány már korábban hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása a cél. Orbán Viktor legutóbb ismertette a kormány céljait ezen a területen, és konkrét lépéseket is bejelentett (diákhitel-tartozások elengedése, diplomás GYED időtartamának kitolása, jelzáloghitel-tartozás csökkentése a harmadik gyermektől, családpolitikai kutatóintézet). Az a cél, hogy a jelenlegi 1,5-ről a természetes reprodukciós ráta 2030-ra 2,1-re emelkedjen, és ezt a gyermekvállalás támogatásával tudja elképzelni (a lenti ábrán jól láthatóak a fejlett világbeli folyamatok, a magyar adat azóta 2016-ra 1,49-re emelkedett, ami egyébként közeledett az 1,6-os uniós átlaghoz).
Az MNB versenyképességi kiadványa 6 oldalon keresztül részletezi azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek a demográfiai helyzetet javíthatják (tágabb értelemben véve pedig 20 oldalon foglalkozik az emberi erőforrást javító versenyképességi intézkedésekkel).
A kiadvány a demográfiai folyamatok kezelése érdekében ezeket az intézkedéseket javasolja (nem ebben a sorrendben):
* A kétgyermekesek családi adókedvezményének további emelése. Ez gyakorlatilag már eldöntött tény, Orbán Viktor ugyanis tavaly az akkori demográfiai program keretében bejelentette a kedvezmény növelését, hivatalos kormánydöntés azonban még nem született. Az már 2015-ben eldőlt (és törvényben rögzítették), hogy a 2015. évi 10 ezer forintról 2016 és 2019 között évente 2500 forinttal emelkedik a gyermekenként igénybe vehető havi adókedvezmény összege. 2019-től így már havonta 20 ezer forint gyerekenként az adókedvezmény összege. Ha tippelnünk kéne, akkor a családi adókedvezmény további bővítése ott lehet az első demográfiai lépések között. Az MNB szerint ugyanis az összeg további növelése ösztönözheti a második gyermek vállalását.
* A gyed felső határának növelése. A gyed összege jelenleg a figyelembe vehető jövedelem 70%-a, de van egy felső határa olyan módon, hogy az ellátás összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át. Akik ennél többet kerestek, azoknak a jövedelme jelentősen csökkenhet, és az MNB szerint a gyermekkel otthon eltöltött időszakban tapasztalt jelentős jövedelemkiesés a gyermekvállalás akadálya lehet. Javaslatuk az lenne, hogy mindkét arányszámot emelje meg a kormány a 70%-ról.
* A gyermek születése után járó egyszeri állami támogatás (egyszeri anyasági támogatás) növelése.
* Bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése. A jegybank szakértői szerint ez azért fontos, mivel a nők szülést követő munkaerő-piaci visszatérését érdemben támogatják a bölcsődék és az óvodák. Az MNB elemzői tavaly októberben ennek a javaslatnak az eddigi teljesülését is értékelték a Versenyképességi jelentésükben. Itt megemlítik a 2018-ban, a családok éve keretében hozott családpolitikai intézkedéseket, melynek része egy jelentős, 100 milliárd forint kerettel meghirdetett bölcsőde- és óvodafejlesztési program. Kiemelik azt is, hogy 2017. január 1-jétől bővült azon települések köre, amelyeken kötelező bölcsődét fenntartani, illetve új típusú, „rugalmas” bölcsődei ellátási formák is engedélyezésre kerültek.
* Családbarát munkahelyi környezet kialakítása. Annak érdekében, hogy a gyermekgondozás időszaka alatt is mindkét szülő vissza tudjon térni a munkaerőpiacra, érdemes erősíteni a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását. A távoktatás fejlesztésével, célzott programokkal támogatható a gyermekgondozás időszaka alatt otthon tartózkodó szülők továbbtanulása, továbbképzése.
* Napközbeni gyermekellátás fejlesztése. A jegybanki anyag szerint a kisgyermekes szülők munkavállalási lehetőségét segíti a napközbeni gyermekellátás fejlesztése, amelynek eszközei lehetnek a családi napközik vagy a munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer létrehozása (állami szektorban), a magánszektorban pedig a kiépítését ösztönző kedvezmények bevezetése. Ez utóbbira egyébként voltak pályázati pénzek.
