Társadalmunk sok szempontból nem eléggé felkészült a fogyatékkal élők igényeinek biztosítására. A vakok és gyengén látók mindennapjaikban nagymértékben kiszolgáltatott helyzetben vannak, segítség nélkül a legegyszerűbb napi tevékenységet sem tudják maradéktalanul elvégezni. A napi bevásárlást vagy orvosi ellenőrzésre való eljutást is csak látó családtagjaik vagy barátaik segítségével tudják megoldani.
A szabadkai vakok és gyengén látók egyesületében Sava Papić elnökkel a tagságuk részére szavatolt segítségről, kedvezményekről, mindennapjaik megkönnyítésére biztosított szolgáltatásokról, valamint az egyesület gondjairól beszélgettünk.
(Fotó: Gergely Árpád illusztrációja)
– Egyesületünk 670 tagot számlál, többségük Szabadka város területén él, de vannak a topolyai és a kishegyesi községből is tagjaink. Azok a vakok és gyengén látók, akik a 3., 4. vagy 5. rokkantsági kategóriába tartoznak, ingyenesen utazhatnak a Subotica-trans városi és városközi járatain kísérővel, csak a jegy árára vonatkozó áfát kell kifizetniük. Évente 6 alkalommal az említett rokkantsági kategóriához tartozó személyek utazhatnak vonattal vagy busszal belföldön a jegy árának mindössze húsz százalékáért, a kísérő pedig teljesen ingyenesen utazhat. Az ápolási díj igénylésénél segítünk tagjainknak. Gépjármű behozatalánál nem kell vámot fizetniük, csak az áfát, amit később visszatérít az állam. Fehér botot, felolvasókészüléket is igényelhetnek az egyesületen keresztül. A Vajdasági Vakok Egyesületének újvidéki könyvtárában több mint 8 ezer hangoskönyv áll a látássérültek rendelkezésére, ebből több mint ezer cím magyarul. Havonta egyszer magyar nyelven megjelenik a Visszhang folyóirat hangoskönyv formátumban hanghordozón, amelyet a könyvtártagok ingyenesen saját lakcímükre kapnak – mondta Sava Papić.
A városban a sárgával jelölt parkolóhelyek a vakok számára vannak fenntartva, ezt a kedvezményt a Parking Közvállalatban igényelhetik a vakok és gyengén látók, a Szerbia Útjainál pedig az autópálya-használati díj megfizettetése alóli felmentést igényelhetik. A világban a vakoknak vakvezető kutya áll a rendelkezésére, amit az állam biztosít. Szerbiában erre még egyelőre nincs lehetőség, ugyanis egy vakvezető kutya kiképzése tizenötezer-húszezer euróba kerül.
– Az önkormányzattal viszonylag jó az együttműködésünk, a titkár fizetését, valamint az egyesület rezsiköltségeinek egy részét fedezik. Az egyesület székhelye az Ago Mamužić utca egyik épületében, az első emeleten található. Régi épületről van szó, télen nem fűthető, csak egy kicsi iroda, a nyílászárók is cserére szorulnak, de a legnagyobb gond az, hogy az emeleten van, és emiatt tagjaink számára gondot jelent a megközelítése. Azonkívül, hogy tagjaink látássérültek, négyszázan közülük hatvan év felettiek is – mondta a szabadkai vakok és gyengén látók egyesületének elnöke.
Sava Papić (Fotó: Paszterkó Erika)
Sava Papić elmondása szerint legjobban egy új székhely kellene, ahol sakkozhatnának, barátkozhatnának a tagok, ha pedig lenne egy udvar, akkor lengő tekézhetnének és több időt tölthetnének együtt.
A 68 éves Molnár László egy betegség következményeként lett gyengén látó. Ő a világgal való kapcsolattartás céljából az állam, vagy az egyesület segítségére számítana többek között hangszintetizátoros laptopok biztosítása által.
– Homályosan látok, a mozgásban lévő személyeket nem tudom regisztrálni. A vakok és gyengén látók egyesületében csak keddenként van fogadóóra, ott néha összejön a tagság, jó lenne, ha erre többször lenne lehetőség. Decemberben kellett „hosszabbítani” a buszjegyem, 1940 dinár forgalmi adót kellett fizetnem, nem fizettem be, mert nem utazom olyan gyakran, hogy megérje. Feleségem tolókocsiban van, elég nehezen oldjuk meg a közlekedést és a bevásárlást is. Jó lenne, ha az állam vagy a vakok és gyengén látók egyesülete hangszintetizátoros laptopokat biztosítana a tagoknak, így könnyebb lenne a kapcsolattartás a világgal. Nagyon sokat jelentene, ha a társadalom nagyobb belátással lenne a fogyatékkal élő emberek iránt – mondta Molnár László.
