Szappanbuborék

A történet öt évvel ezelőtt kezdődött, a zentai Szép Judit akkor ismerkedett meg a hideg eljárású szappankészítéssel, és azóta ez a legkedvesebb időtöltése. Némi tapasztalatszerzés után és gyógyszerészasszisztensi előtudással saját recepteket állított össze, így szappanai nemcsak szépek és ízlésesek, hanem gyógyító hatásúak is.
Hol tanulta a szappankészítést?
– Itt, Zentán. Egyik barátnőm szólt, hogy jön Zentára egy magyarországi illető, aki megtanítaná az érdeklődőknek a hideg eljárással történő szappankészítést. Csak az alapanyagokat kellett hozzá megvenni, és még a szappanokat is hazahozhattuk, amelyeket ott készítettünk. Nekem azonnal megtetszett a dolog, rögtön fantáziát láttam benne, így attól fogva beépült az életembe ez a tevékenység. Először csak családon belül próbálgattuk a készítményeket, aztán ismerősöknek adtam ajándékba, és egyre több pozitív visszajelzést kaptam. Folyamatosan olvastam ez ügyben az interneten, igyekeztem minél többet megtudni a témában, recepteket próbálgattam, és saját magam is kifejlesztettem néhányat. Itt nagy hasznát vettem a kémiai tudásnak, mert az volt a célom, hogy olyan szappanokat készítsek, melyek nem terhelik a bőrt. Ápoló és gyógyszappanokat akartam készíteni, mert azt tudni kell, hogy nem minden kézműves szappan jó, csak az emberek abban a tévhitben élnek. Például azt sokan tudják, hogy nagyon jó a kókuszvaj, de ha túl sok van a szappanban, nagyon szárít, tehát nagyon oda kell figyelni az arányokra. Ha méhviaszt rakunk bele, akkor jó kemény lesz a szappan, a ricinustól jól habzik, a sheavajtól és kakaóvajtól ápoló, szóval oda kell figyelni, hogy meglegyen a tisztító hatása is, a keménysége is, az ápoló hatása is.

Hogyan készülnek a szappanai?
– Először is összeválogatom hozzá az alapanyagokat. Mindegyikben van kókuszvaj, mert az adja a tisztító hatást, olívaolaj, sheavaj vagy kakaóvaj, némelyikbe teszek méhviaszt és ricinusolajat, és ezeket megfelelő arányban kell adagolni. Legtöbb bennük a kókuszolaj, az olívaolaj meg a kakaóvaj, és ehhez jön a lúg, amit desztillált vízzel, gyógyteával, pl. cickafarkteával vagy különféle növényi tejekkel, kecsketejjel vagy kecsketejsavóval adok hozzá. A kecsketejsavó azért jó, mert kicsit közömbösíti a lúg hatását. Az olajakat olyan 40–45 fokra melegítem, tovább nem lehet, mert tönkremennének benne a hatóanyagok. A lúg nagyon magas hőfokot ér el, azt viszont vissza kell hűteni, és amikor egyenlő hőmérsékletű lesz az olaj és a lúg, akkor a kettőt össze kell keverni, és még mixerrel ki kell keverni. Ezután következik az ún. szalagfázis, amikor még különféle anyagokat adunk hozzá. Lehet még plusz beletenni sheavajat, ekkor jönnek bele a színek, az illóolaj, ilyenkor teszek bele zeolitot, zabpelyhet, vagy amit éppen szeretnék, és utána öntőformába öntöm őket. Szilikonos formákat meg fa öntődobozokat is használok, és azokban indul el az elszappanosodás. Ezekben a formákban 24–48 órát áll a szappan, utána kiveszem, szeletelem, és négy–hat hétig pihentetem őket. Rögtön nem szabad használni, mert a lúgnak akkor még nagyon erős a hatása, idő kell az elszappanosodáshoz.
Nagyon széles a választéka. Milyen fajtákat készít?
– Először csak gyógyszappanokkal foglalkoztam, majd igény mutatkozott az illatos, színes szappanokra is, de azoknál is természetes anyagokkal dolgozom. A gyógyszappanok közé tartozik a körömvirágos, mely gyulladáscsökkentő és nyugtató hatású, a szenes-zeolitos-teafaolajos, mely fertőtlenítő, és jó a korpás fejbőrre, kamillavirágos és gyógyagyagos, melyek bőrnyugtató hatásúak, mézes-méhviaszos-zabpelyhes-propoliszos, mely gyulladáscsökkentő. Teljesen natúr szappanokat is készítek hiperérzékenyeknek, mert vannak olyan ismerőseim, akik még a természetes színekre és illatokra is allergiásak. Ezt kecsketejjel készítem, vagy desztillált vízzel, mert van, aki még a kecsketejre is érzékeny. Vegán szappanok is készülnek nálam, melyekhez növényi magvak tejét használom, pl. zabpehelyből nyert tejet vagy rizstejet. Készítek babaszappant, egészen újszülött kortól használhatót, kézmosó szappant, intimszappant. Van, amelyikkel hajat is lehet mosni, erre kifejezetten a zeolitosat szoktam ajánlani. Újdonság nálam a szappanok nemezelése. Mivel tagja vagyok a zentai Rozetta Kézművestársaságnak, ott nemezelést is tanultam, és azt a tudást felhasználtam a szappanoknál. Golyó formájú szappanokat öntök, és azokat gyapjúval vonom be, és azt tűnemez technikával dolgozom rá. A nemezelt szappannal úgy lehet fürdeni, mintha egy szivaccsal fürdenénk, csak ez természetes. A nemez alól előbb-utóbb kifogy a szappan, és akkor megmarad egy kis nemezalkotás. Gyerekszappanokat maci meg egyéb állatfigura formába öntök, azokat is benemezelem, és amikor már kifogy belőlük a szappan, megmarad egy kis macifigura, aminek ha kivágják a végét, ujjbábnak lehet használni, és ezt nagyon szeretik a gyerekek.

A család részére nemcsak szappanokat, hanem egyéb kencéket is összeállít, ugyanakkor a takarításhoz is csak természetes dolgokat használ!
– Ami a takarítást, a ház tisztán tartását illeti, kiiktattam minden vegyszert. Az ablakot ecettel mosom, a felmosóvízbe teafa-illóolajat öntök, hisz az fertőtlenítő, baktérium-, gomba- és vírusölő, ugyanakkor jó az oregánóolaj és a feketekömény-olaj is, melyek növényi antibiotikumok, és hetente egyszer ecetes, szódabikarbónás vízzel mosok fel. A WC-be fürdőbomba-szerűséget készítek szódabikarbónával és citromsavval, ez pezseg is, fertőtlenít is, és még illattal is lehet vegyíteni. A családom számára fogkrémet, arckrémet, kézkrémet, testápolót keverek, és ezeket mindenki nagyon szereti. Nálam az ajándékozás is mindig úgy történik, hogy olyan szappant, kencét adok az illetőnek, amilyenre éppen szüksége van, ezért nagyon szeretik az ajándékaimat.