A bábjáték önálló műfaj, egyenrangú társa a színművészet minden ágának. Leglényegesebb lételeme a bábtárgy, azaz a BÁB használata.
A bábjáték technikai, szerkezeti felépítése, azaz a báb típusa szerinti felosztása:
1. Árnybáb;
2. Kesztyűbáb (zsákbáb, kesztyűsbáb);
3. Botbáb, vajang báb (más írásmóddal wayang, ázsiai „árnyék”) – Ősi jávai báb- és árnyjátéktípusok összefoglaló neve. Bőrből csipkésen kivágott, átlyuggatott, gondosan kifestett árnyfigura, melynek keze, lába pálcika segítségével mozgatható, a bemutatáshoz minden figurához legalább két személy szükségeltetik. A 10. századból ered.
4. Bunraku báb, japán bábműfaj – A színpadon legalább méteres és annál nagyobb bábuk szerepelnek, melyek mögött emberek állnak, és mozgatják őket. Legfontosabb eleme a zenei kíséret. Kevés szöveg jellemzi, a zene mondanivalóját inkább mozdulatokkal improvizálják.
5. Marionettbáb – Nálunk a legismertebb művelője Ripcó László. Ők is a zene művészi megjelenítésére alapozzák előadásaikat.
A báb mozgatás felőli felosztása:
– alulról (pl. kesztyűs, botos, vajang, maszkos),
– hátulról-középről (pl. árnybáb, bunraku),
– felülről (pl. marionett).
Amit a bábokról tudni kell
A bábnak hatalma van, a báb bármit megtehet, a báb bármit megengedhet magának. Az idő és a tér olyan elmozdulásait is, melyek a színház más területein ismeretlenek. (Például: Az égig érő paszuly című magyar népmese színpadra állítása.)
A bábjáték metaforájának (összevont hasonlat) lényege: a bábu mint tárgy az marad, ami önmaga lényege, azaz élettelen tárgy, élettelen anyag, tudatunkban mégis más, azaz magasabb rendű szellemi tartalmat kap, elevenné válik, emberjelképként jelenik meg.
A bábu élőként való megjelenítése, elevenségének elfogadása primer szinten jelenti a bábjátékot.
A bábjátékban minden tárgy antropomorfizálódik, a tárgyat emberi jelleggel ruházzuk fel.
A bábjátékokban színre vitt előadásokban a bábtípus és a hozzárendelt szöveg egymásra épülést feltételez.
A bábnak megszólító erővel kell bírnia. A bábot megszólító személy hangszínének, beszédritmusának, hangsúlyainak primer hangsúlyt kell produkálnia.
A bábjáték lételeme a bábtárgy használata, a színész helyett a bábu látható. A bábu, a figura az életét a játékostól kapja.
A bábtárgynak és mozgatójának, valamint az élő színésznek az egyedidejű jelenléte a színpadon, hármójuk kontextusának hangsúlyozása egyre elfogadottabb műfaji sajátossága napjaink bábjátékának.
Sok konkrét ismeretet is közvetíthet a báb. A beszélgetés és a közlés különösen a kisebb gyermekeket köti le. A báb szemléletesen élményt adóan kerekítheti egy történésbe az egyébként esetleg szürke témát is. Elvontabb témát „megfoghatóvá” tehet.
Minden tárgykörben lehet időnként szerepeltetni a bábot, de azt mindig meg kell fontolni, hogy jól dramatizálható-e a téma. Ez műfaji követelmény, a báb sose mondja el, hogy mi minden történt, hanem dramatizált formában mutassa be.
Milyen egy jó bábu?
Érdemes szem előtt tartani a következő kritériumokat akkor is, ha nem mi készítjük a bábjainkat, hanem kapjuk, vásároljuk, vagy tárgyanimációhoz magunk választjuk ki.
A bábtárgy jelentést hordozzon. Formai-vizuális jellemzői: karakterábrázoló, groteszk, túlzó, arányaiban változatos, kontrasztos, lehet stilizált, de a gyermek ismerje fel.
Szerkezeti-mechanikai konstrukciója, felépítése: egyértelmű mozgathatóság, könnyű tömegű (a mozgató életkorának megfelelő). Fontos kritérium, ha gyermekek báboznak: gyerekkéz tartja és mozgatja a bábtárgyat.
Nem célszerű túl sematikus, vizuálisan „lecsupaszított”, „semmit nem tudó” bábot a gyermekeink kezébe adni, mert ha a mozgatás nem lesz számára izgalmas, a bábjával nem élheti át a megmozdítás örömét, annak életre keltését, unni fogja azt, amiben a legjobban számítanánk rá: a játékot. Itt említem meg az elterjedt fakanálbábukat, nem célszerűek, ezért legtöbbször egymással verekedésbe keverednek a fakanálbábuk.
Teremtsünk sok olyan helyzetet a mozgáspróbák alatt, amikor hosszan ismerkedhet mindenki a saját bábjával, majd egymás bábmozgatásának fázisait nézőként is megtapasztalhatják. Ha olykor-olykor látja társait a saját bábjához hasonló figurát mozgatni, szituációban cselekedni, inspirálva lesz arra, hogy minél gazdagabb, árnyaltabb mozdulatokat tudjon bábjával megtenni.
Előadáson belül minden báb azonos típusú legyen?
A tartalom elemzése, a rendezői koncepció és a gyermekek életkori sajátossága és a bábjátékosi képzettsége alapján merjünk dönteni, mert nem szükséges egy előadáson, etűdön belül azonos bábtechnikát alkalmaznunk. Például: Az égig érő paszuly című magyar népmese színpadra állítása.
A választott mesénk megidézi a lenti világot, a földi világot és az eget. A földet és az eget összekötő paszulyt mint létrát, valamint az ég fölötti sárkánykastélyt. A bábtípusok megválasztásával máris jelezhetjük e háromrétegű világ szimbolikáját: a lenti világot marionettel, a földön egyszerű kesztyűs bábbal, a paszulyon való haladást hátulról mozgatott egyszerű plasztikus bábbal, a fenti világban pedig egyszerű botos bábbal jelenítjük meg a szituációkat. Három bábtípust alkalmazunk tehát, miközben az esztétikai egyensúlyra, a képi és formai komponálásra figyelünk.
A narrátori, a mesélői szerep élő játékossal a bábelőadásban helyes-e, lehet-e?
Ha megkívánja a játékmód, miért ne, de nem szabad elfeledni, hogy a bábjáték, a bábművészet színházi műfaj, és a drámán, a drámai cselekvésen alapszik. Minden, ami mesélhető, epikus. Tehát az epikust kell eljátszhatóvá, drámaivá tennünk, hiszen a bábszínház is drámai műfaj, a dramatizálás, a cselekvés, az animálás és a szimbólumképzés az alapja.
Néhány gyakorlatból merített példa
A báb és a bábozás ötletet ad, elindítja a gyermek képzelőerejét.
A bábdarabok segítik az érzelmek kifejezését. Széttárja a kezeit, vagy amikor szomorú, lehajtja a fejét.
Mintákat is kínálnak az erkölcsi és társadalmi normák elsajátítására. A rögtönzött játék alkalmával segítsük a memorizálást. Pl. mondókák, versek, kiszámolók, népi gyermekjátékok eljátszása. Ilyen például a lakodalmas játék. Vagy a róka és a farkas a lakodalomban.
Mint már említettem: a zene szerepe nagyon fontos.
Ha mesét dramatizálunk, ne térjünk el a mese mondanivalójától. Zelk Zoltán Három nyulak c. meséjénél ne a vitaminok fogyasztásán legyen a hangsúly, hanem a szereteten, a békén, az otthon melegén.
* Napsugár Báb- és Gyermekfesztivál, 2018. március 16–18., Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, Zenta. Dr. Szőke Anna a bábművészet óvodapedagógiai alkalmazásáról tartott előadásának szerkesztett változata.
