2024. március 29., péntek

Mit hoz Orbán Viktor negyedik kormánya?

Megszólaltak a gazdasági elemzők

Kedvezően reagáltak a piacok arra, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados többséget szerezhetett a vasárnapi parlamenti választásokon. A Portfolio elemzői körképéből kiderül, hogy a szakértők továbbra fegyelmezett költségvetési politikát (alacsony hiányt) és csökkenő államadósságot várnak. Ugyanakkor a költségvetési politika így is prociklikus lehet, vagyis a konjunktúra lanyhuló ágában kell majd kevesebbet költeni. A kormány a személyi jövedelmi adó (szja) csökkentésére koncentrálhat, miközben megtarthatja a különadók rendszerét. Minden bizonnyal megpróbálkoznak a versenyképesség javításával, ugyanakkor nagyon sok múlik majd azon, hogy mi lesz az oktatással és az egészségüggyel. A siker kulcsát ugyanis ebben látják a szakértők.

A kulcsszó most a folytonosság, amit a pénz és a tőkepiacok általában pozitívan értékelnek. Nincs tehát változás a kormányzatban, s erre a piacok enyhén pozitívan reagálhatnak. Kisebb forinterősödést és kötvénypiaci hozamcsökkenést valószínűsítünk rövid távon – válaszolta a Portfolio kérdésére Nyeste Orsolya és Ürmössy Gergely, az Erste Bank szakértői.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza nem számít jelentős piaci hatásokra, mert a Fidesz győzelme volt a papírforma. „Szerintem piaci szempontból mindegy, hogy egyszerű vagy kétharmados a többség” – tette hozzá.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a forint erősödését, a tőzsde ugrását és a hozamok csökkenését azzal magyarázza, hogy „kiárazódnak a választásokkal kapcsolatos bizonytalanságok”. Hozzátette: a piacok értékelik a politikai és gazdaságpolitikai stabilitást, a stabil fiskális politikát, a fenntartható pénzügyi stabilitást.

Suppan Gergely is úgy véli, hogy a költségvetés nem lazul, a kormány a gazdasági növekedésből és a kamatkiadások csökkenéséből származó többletbevételeket óvatosan visszaosztja a gazdaságba, amely így fenntartható növekedést eredményez. 2020-ig szerinte van esély arra, hogy egy esetleges szja-csökkentés fedezete is létrejöjjön.
„Az idei pénzforgalmi hiányt még megterhelik az uniós előlegek kifizetései, de amint kiküldhetjük a számlákat Brüsszelbe, a következő években a pénzforgalmi egyenleg akár 100–1000 milliárdos többletet is mutathat, így az államadósság nominálisan is csökkenhet, ami egy kedvező nominális növekedés mellett meredeken fogja csökkenteni a GDP-arányos államadósságot” – vélekedik a TakarékBank közgazdásza. Szerinte a nettó kibocsátás negatív is lehet, így tartósan nyomottak lehetnek a hozamok. A versenyképesség javítása még inkább előtérbe fog kerülni, amit támogatnak a versenyképességi tanács mellett az MNB javaslatai is.

Tegnap délelőtt fokozatosan erősödött a forint, az euróval szembeni kurzus egy egységgel került lejjebb, majd 10 órakor jött a fordulat. A nap elején látott kapaszkodás után 311,8 körül megtorpant a forint az euróval szemben, ez továbbra is 0,3% körüli erősödést jelent péntekhez képest. Hajnalban még láttunk egy kis forinterősödést a választási eredmények megjelenése után, reggelre aztán ezt is visszabukta a magyar deviza. A dollárral szemben 254,34-nél jártunk, az angol font pedig 358,54 forintba kerül.

A forint versenytársai közül a lengyel zloty és a cseh korona is minimális elmozdulással kezdte a napot, a feltörekvő piacokon az orosz rubel azonban 0,1 százalékkal erősödött a dollárral szemben, a török líra minimális mértékben gyengült, a dél-afrikai rand viszont 0,3%-kal erősödött reggelre.

Az euró-dollár árfolyamban sem látszik komoly mozgás, az amerikai deviza minimálisan erősödött az euróval szemben, így 1,2277-nél jár a keresztárfolyam. A japán jen közben 0,1 százalékkal gyengült a dollárral szemben, az angol font pedig minimálisan erősödött.

A héten nem sok érdemleges makroadat jelenik meg, elsősorban az inflációs statisztikákra lesz érdemes figyelni. Közben az amerikai–kínai kereskedelmi háborúval kapcsolatos lépések és nyilatkozatok is érdemi hatással lehetnek a piacra.