Koszovó kérdése nem állíthatja meg Szerbiát az európai felzárkózás útján. Az EU-integráció egy különálló történet, amely nem kapcsolódik a Prištinával való viszony rendezéséhez – emelte ki Ana Brnabić kormányfő a Novi Magazin hetilapnak adott interjújában.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság, vagyis az EU nem ismerte el Koszovó függetlenségét, semleges álláspontra helyezkedett. Nézetét nem is fogja megváltoztatni, mert az EU-tagállamok közül öt nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Brnabić elmondása szerint az EU azt várja el Szerbiától, hogy terelje elfogadható keretek közé a Koszovóval való viszonyát, mert nem szeretnének konfliktusokat az európai közösségen belül. A kormányfő véleménye szerint a viszonyok rendezése elsősorban Szerbia érdekeit szolgálná, és nem az Unió miatt kell efelé hajlania az országnak. Hosszú távú megoldást kell találnia erre a problémára.
Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy sajnálja amiért az EU nem lép fel határozottabban a brüsszeli megállapodás megvalósítása kapcsán. Mint elmondta, már csak azért is elvárható, mert éppen az Európai Unió vállalta, hogy szavatolja a megállapodás sikerét.
Brnabić kiemelte, az eddigi tárgyalásokból számára az derült ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem áll készen a rugalmasabb problémamegoldásra, vagyis azt a hatást kelti, mintha éppen a konfliktusok befagyasztását támogatná. Ez pedig nem tenne jót az ország számára, hiszen évekre elodázná a probléma megoldását. Brnabić bátor lépésként tekint Aleksandar Vučić államfő kezdeményezésére, egy belső dialógus elindítására az ügyben.
Szavai szerint Szerbiának erőt kell találnia ahhoz, hogy békét és stabilitást teremtsen Koszovóban. A kormányfő kiemelte, véleménye szerint ez nagyon nehéz feladat, hiszen egyoldalú törekvésről van szó. Ezen csak Szerbia munkálkodik, és úgy tűnik, kizárólag neki érdeke, hogy hosszú távon békét teremtsem ezen a területen. Kiemelte, a problémák ugyanis megoldhatók lesznek, ha Szerbia erőt talál mindehhez, illetve ha az Európai Unió nagyobb megértéssel viszonyul ehhez a kérdéshez, és ragaszkodik a brüsszeli megállapodás megvalósításához (elsősorban a szerb községek közösségek megalapításához), miközben mások flexibilisebben és kreatívabban állnak ehhez a kérdéshez.
– Remélem, nem Szerbia lesz az egyedüli, amely a stabilitás mellett foglal állást – hangsúlyozta a kormányfő.
