A Kossa János MNYEOK elnökségi ülésének résztvevői, ülnek: Törőcsik Rozália (balról), Tóth Bátori Erzsébet, Farkas Zsuzsa, állnak: Bognár Irén (balról), Miklós Csongor, Stanyó Tóth Gizella és Kiss Zsuzsanna
A 2010-ben a Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület jogutódjaként megalakult, 2011-ben bejegyzett Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub (MNYEOK) programcéljaihoz hűen névadójának, vidékünk szülöttének, a Magyar Szó első főszerkesztőjének, nyelvművelőnknek, Keck Zsigmondnak (írói nevén Kossa Jánosnak), a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület (a VMNYE jogutódja volt) alapító elnökének örökségét szeretné ápolni, éltetni továbbra is. Így is hozzá szeretnénk járulni édesanyanyelvünk szépségének, a helyesírásnak és beszédnek, valamint az olvasás szeretetének a népszerűsítéséhez. Hiszen immár nemcsak a két(több)nyelvű környezet, hanem, az „okos”: a műszaki, a számítógépes, az internetes világ berobbanása mindennapjainkba is gyakorol jó/rossz hatást nyelvünkre. Valamennyien – nyelvészek, tanítók, tanügyi intézmények, szerkesztőségek, civil szervezetek, stb. – sokat tehetünk külön-külön is, de közösen is, átgondolt programok alapján édes anyanyelvünk ápolásáért, éltetésért.
E témák határozták meg a Kossa János MNYEOK idei első elnökségi, majd közgyűlését is, amelyet Újvidéken, a Magyar Szó-házban tartottunk meg a minap. Egyben megemlékeztünk a 111 éve született névadónkról (Cservenka, 1907. január 27. – Újvidék, 1980. február 22.). A kétnyelvűség nyelvünkre kiható hatásait Kossa 1956-ban veti fel először nyilvánosan a Hídban megjelent cikkében, s tesz is néhány javaslatot a megelőzésre. A Magyar Szóban megjelent cikkek, Így írunk mi c. kisgyűjteményének előszavában lehangolóan állapítja meg:
„Öt év alatt egy-kettő megvalósult belőlük, de nagyobb részével még adósok vagyunk. A vázolt nyelvművelő programnak egy egészen kicsiny, látszatra talán mellékes része az újságírói nyelvnek, lapjaink nyelvének csiszolgatása. A napi munka közben születtek ezek az írások, különösebb terv, rendszer nincs bennük. Nem is rendszeres, alapos, orvosló vizsgálat ez, hanem – mondhatnánk – felszínes, tüneti kezelés. De talán annyival közelebb is van nyelvünk mai gyakorlati kérdéseihez, úgy, ahogy mindennapi életünk fölveti őket.”
Időszerű kérdések ezek napjainkban is. Olyannyira, hogy a meglévő nyelvi rovatok kibővítésén kellene gondolkodnia írott és elektronikus médiumaink főszerkesztőinek, húzták alá a jelenlévők. Farkas Zsuzsa, a MNYEOK két évvel ezelőtti tisztújító közgyűlésén megválasztott elnöke. Beszámolójában többek között kiemelte:
– Az elmúlt évben a Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében több alkalommal megtartott egész napos rendezvényeink, valamint az Újvidéken, a Magyar Szóban létrejött lektor- és újságíró-találkozó tapasztalata szerint, további igény mutatkozik a nyelvművelésre. A vajdasági médiumokban dolgozó kollégák is szorgalmazzák a nyelvi/sajtónyelvi előadások és műhelymunkák megszervezését. Az idén is, akárcsak tavaly, az anyaországi Lőrincze-díjas dr. Pomozi Péter és a neves nyelvművelő, dr. Balázs Géza, továbbá Karácsony Fanni, valamint hazai gyakorló nyelvészek és más szakemberek, egyetemi tanárok bevonásával szerveznénk meg a további nyelvi képzéseket aktuális nyelvészeti, nyelvhelyességi témakörökben, különös tekintettel anyanyelvünk itteni, főként a kétnyelvűség generálta állapotára. Elsősorban a sajtónyelv és a köznyelv kerülne nagyító alá, a továbbiakban pedig a hivatalos és a tudományos nyelv is.
A nyelvművelő képzéssel párhuzamosan hiánypótló irodalmi és anyanyelvápoló estek, író-olvasó találkozók megszervezését irányoztuk elő, amelyek az egyesület elsődleges céljaira, az olvasás, a nyelvi kifejezőkészség csiszolásának fontosságára, valamint a magyar klasszikus és kortárs irodalomra hívnák fel a figyelmet. Tájolni is szeretnénk Vajdaság-szerte ezekkel az előadásokkal.
Az MNT indítványára és szorgalmazására Csík Mónika író, költő, lektor szervezésében már elkezdődött a munka egy, a vajdasági magyar médiumok egységesített, igényes nyelvhasználatát segítő, s részleteiben már elkészült, közhasznú szószedet összeállítására. A munka befejezéséhez, a szójegyzék kiadásához további csapatmunkára van szükség. Mindehhez persze pályázati pénzekre is számítunk.
Valamennyi jó szándékú, az anyanyelve tisztaságáért, kincseinek megőrzéséért és gyarapításáért felelősséget érző polgártársunk segítségére is számítunk. Ajánljuk nekik a Facebookon megtalálható oldalunk látogatását, amelyen nyelvművelő és irodalmi szövegeket találnak, s üzeneteikkel, javaslataikkal hozzájárulhatnak az oldal vállalt szerepének a betöltéséhez. Hamarosan a honlapunkról is tájékozódhatnak nyelv- és olvasóbarátaink. Ennek munkaváltozatát már elkészítette Csík Mónika – mondta többek között az elnök asszony.
Az elnökség elfogadta a javaslatot, miszerint a MNYEOK hozza létre a Kossa János Díjat, és évente egyszer hirdesse meg „Így írunk mi” (?!) elnevezéssel a pályázatot a középiskolás diákok számára. Döntés született a tagsági díjról is, évi jelképes összege 100 dinár.
Az elnökség utáni közgyűlésen a jelenlevők elfogadták dr. Csáki S. Piroska visszavonulását az elnökségből. Egyúttal megválasztották Bognár Irént, a Szabadkai Városi Könyvtár főmunkatársát.
A MNYEOK vezetősége mindazokkal együtt, akik szívügyüknek érzik édes anyanyelvünket, továbbra is Kossa János tanítását szeretnék követni. Úgy szeretnék ezt tenni, hogy a jövőben még inkább Lőrincze Lajos szellemiségéhez, nyelvművelő gyakorlatához kívánják tartani magukat. Miszerint: „Nyelvművelő munkánknak fontos feladata az általános nyelvhasználatnak jó mederben tartása, az egyes emberek és csoportok nyelvtudásának, anyanyelvi ismereteinek emelése, nyelvérzékének, nyelvi ízlésének megerősítése. A nyelvművelés nyelvi emberművelés.(…) Az emberközpontúság azt jelenti, hogy a nyelvi jelenségeket, a nyelv életében bekövetkezett változásokat az Ember szempontjából ítéljük meg: mennyiben segítik ezek az ember és ember közötti kapcsolat minél tökéletesebbé tételét, gondolataink, érzelmeink hiánytalan közlését.”
