2024. április 26., péntek

Repülőtérhez jutott az állam

A niši városvezetés térítésmentesen engedte át a Nagy Konstaninról elnevezett repteret

Sokak nemtetszését váltotta ki a niši városi hatóságnak az a döntése, hogy térítés nélkül átengedi az államnak a Konstantin Veliki (I. Constantinus, azaz Nagy Konstantin római császárról elnevezett) repülőteret. A polgárok és egyes ellenzéki pártok tüntettek, a köztársasági kormányban igazoltnak tartják a lépést.

Zorana Mihajlović közlekedési miniszter egyebek között azzal érvelt, hogy 248-szor nagyobb a reptéren megforduló utasok száma, amióta a szerbiai kormány egymilliárd eurót fektetett a létesítménybe. Adatai szerint 2014-ben 1335 utas érkezett a niši repülőtérre, 2017 végén pedig már 331.582.

„Nem fogjuk megengedni, hogy a niši repülőtér a Zoran Živković és a Demokrata Párt által ránk hagyott, tönkrement állami cégek sorsára jusson” – hangoztatta Mihajlović a reptérügy miatti tüntetés kapcsán kiadott közleményben. Kiemelte: minden elemzés azt mutatja, hogy a reptér önerőből képtelen több mint 10 millió eurót befektetni a korszerűsítésbe, márpedig ennyire lenne szükség ahhoz, hogy az infrastruktúra, a felszerelés, a működés és a biztonság a legmagasabb szinten legyen.

Darko Bulatović polgármester úgy nyilatkozott, hogy a város a reptér vagyonának és az alapítói jogoknak az átruházásával „nem ajándékozott senkinek semmit”, csupán eleget tett szerződésben vállalt kötelezettségeinek. 2009-ben a város akkori vezetősége aláírta, hogy a katonaságtól átvett, és a repülőtér által elfoglalt, városi tulajdonba került 157 hektáros területért cserébe 1,5 milliárd euró értékben átenged a Védelmi Minisztériumnak bizonyos földterületeket, valamint 21 000 négyzetméter lakóterületet. Ez mind a mai napig nem történt meg, a városnak nincs erre pénze, ezért döntöttek a repülőtér és az alapítói jogok átruházása mellett. Ezzel Niš teljes egészében eleget tett az egykor szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Már csak egy éve maradt erre, utána pedig napi 6013 eurót kellett volna átutalnia a védelmi tárcának.

„Az állam magára vállalta, hogy gondoskodik a légikikötőről, finanszírozza és fejleszti, tartja a színvonalat, és szavatolja a biztonságot” – mondta a polgármester, s hozzáfűzte, üres szóbeszéd az, hogy a belgrádi repülőtér fejlesztése érdekében korlátozzák a niširől induló járatok és utasok számát.

Nišben a hétvégi tömegtüntetés résztvevői között ott voltak egyes ellenzéki pártok, pl. a Neda(vi)mo Beograd Kezdeményezés és a Decentralizációért Nemzeti Koalíció képviselői is. Azt követelték, hogy a reptér kerüljön ismét a város fennhatósága alá, és hogy mondjon le a polgármester, valamint a városi tanács, amely meghozta a polgárok rosszallását kiváltó határozatot.

Zoran Živković volt kormányfő, az Új Párt parlamenti képviselője újságíróknak azt mondta: a belgrádi Nikola Tesla Repülőtér koncessziós szerződése azt is tartalmazza, hogy „Szerbiában a surčini repülőtéren kívül egyetlen más légikikötőt sem szabad fejleszteni”.

Milan Stamatović, a Zdrava Srbija tömörülés kezdeményezőbizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy az állam igyekszik eleget tenni a belgrádi repülőtér bérlőjének, közben pedig veszélybe sodorta a többi légikikötő – pl. a Kraljevo melletti Morava és az Užicénél levő Ponikve – jövőjét. A titokban megkötött koncessziós szerződéssel a kormány „monopóliumot biztosított” a Nikola Tesla reptérnek.

A niši városi tanács határozata akkor lesz végleges, ha a képviselő-testület is megerősíti.