Kisbaba gügyögésétől és gyermekzsivajtól volt hangos tegnap a szabadkai Galéria Hotel konferenciaterme, ahová szerződést aláírni érkeztek a Prosperitati Alapítvány támogatottjai. Ezúttal, a negyedik pályázati körben, a falusi házvásárlási kiírás harmadik döntési körében támogatást nyert 34 család, illetve személy írhatta alá a támogatói szerződést. Az alapítvány legfeljebb 10 ezer euró vissza nem térítendő támogatás ítélt meg házanként. A családok, szülők ennél drágább házat is vásárolhattak, ám az önrész legfeljebb 20 ezer eurót tehetett ki, vagyis a házak felső értékét 30 euróban határozták meg.
Gergely Árpád felvétele
Ezzel 373-ra nőtt a Prosperitati Alapítvány, illetve a magyar kormány jóvoltából megvásárolt családi házak száma. 2016-ban 78 falusi ház megvásárlását támogatta az alapítvány, majd a tavaly augusztusban meghirdetett és novemberben lezárult pályázaton 295 ház megvásárlását. Valamivel kevesebb mint 150 településről vannak a sikeres pályázatok. A szóban forgó, tegnap hivatalosan is lezárt pályázati kiírásra 318 pályázat érkezett be – azaz majdnem háromszor annyi, mint az előző kiírás alkalmával –, nyilatkozta lapunknak Juhász Bálint ügyvezető. Szavai szerint az első döntési körben 64 támogatási szerződés aláírásáról hoztak döntést, a másodikban 197-ről, a harmadikban pedig 34-ről. Összesen 3 millió euró értékben támogatták a házvásárlást – emelte ki az ügyvezető.
A gazdaság- és térségfejlesztési program keretében tavaly másodszor kiírt házvásárlási pályázat egyik feltétele az volt, hogy a családok, illetve az egyedülálló szülők nagyobb telekkel körbeölelt házat vásároljanak. Ezzel kapcsolatban Juhász Bálint elmondta, hogy az egyik cél a természeti kincsek megtartása volt, de a falvak erősítéséhez köthető demográfiai-szociológiai tényezők is szerepet játszottak, amikor megfogalmazták ezt a kikötést. Ezért a fenntartási beszámolóban arra is rákérdez majd az alapítvány, hogy a támogatottak milyen célra használják a telket, ami nem jelenti azt, hogy a családoknak hivatásosan kellene mezőgazdasági vagy ipari tevékenységgel foglalkozniuk, megvalósulhat ez keresetkiegészítő jelleggel is – magyarázta Juhász Bálint.
A JÖVŐBEN IS LESZ HASONLÓ PÁLYÁZAT
Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének elmondása szerint tekintettel a házvásárlási pályázat népszerűségére és a pillanatnyilag is jellemző érdeklődésre, valószínűleg még az idén – feltehetőleg nyárelőn – újabb pályázati kört hirdetnek meg ebben a kategóriában. A VMSZ elnöke elégedett a pályázati eredményekkel, ám azt is megjegyezte, hogy a számok persze mindig lehetnek nagyobbak is. Mint hozzátette, az eddigi gyakorlat szerint minden egyes pályázati körben növekedett a pályázók száma, s így volt ez a házvásárlás esetében is.
Kis Anita és Attila (Gergely Árpád felvétele)
Pásztor különösen fontosnak tartja a házvásárlási pályázatot, mert, mint kiemelte, egy család életében szinte nincsen fontosabb annál a pillanatnál, amikor fedél kerül a feje fölé, és saját családi házba költözhet. A saját otthon biztonságot teremt, nyomatékosította, mondván, hogy ez a szülőföldhöz való ragaszkodás egyik legékesebb példája, hiszen aki szülőföldjén vásárol házat, az egészen biztosan ott kíván boldogulni.
EGYÉRTELMŰ A SZÁNDÉK
A rendezvényt dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja is megtisztelte jelenlétével, és elárulta hallgatóságának, hogy a házvásárlási pályázat különleges, amelyhez érzelmileg jobban kötődik, mint bármelyik másikhoz. Egyrészt azért, mert a mezőgazdasághoz köthető műszaki témákhoz kevésbé ért, másrészt pedig azért, mert pontosan át tudja érezni a saját otthont vásároló párok, szülők örömét.
Magyarország főkonzulja szintén arra az álláspontra helyezkedik, hogy a házvásárlás a szülőföldön maradás egyik ékes példája. A családok saját házban, illetve egy kis háztájival gazdálkodni tudnak, és új életet kezdeni, ez pedig elősegíti a szülőföldön való boldogulást – hangsúlyozta Babity János. Szavai szerint a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja mindenféleképpen tükrözi a kormány azon elkötelezettségét, hogy segítse a vajdasági magyarság szülőföldön maradását és boldogulását.
SZERELEM ELSŐ LÁTÁSRA
Surján Natália (Gergely Árpád felvétele)
Surján Natália Óbecséről érkezett. A támogatásnak köszönhetően megvásárolt ház szerelem volt az első látásra – jegyezte meg a négyéves kisfiát egyedül nevelő fiatalasszony lapunknak nyilatkozván. Mint elmondta, nagyon örül a támogatásnak, mivel enélkül nem biztos, hogy saját házba tudott volna költözni a kisfiával. Háromszobás, tökéletes állapotban lévő házat vásárol – két nagyobb és egy kisebb szoba –, amelyhez nagy területű porta és melléképületek tartoznak. Neki magának nincsen még tapasztalata a mezőgazdaság területén, ám édesapja ezzel az ágazattal foglalkozik és a tervek szerint vele együtt termelnek majd a házhoz tartozó telken.
A kelebiai Kis Anita és Kis Attila helyben vásárol házat, a férj családjának a szomszédságában. A kétgyermekes házaspár eddig a férj szüleinek a házában élt. A házon csak apróbb helyreállítási munkálatokat kell elvégezni. A háromszobás házhoz tartozó gazdasági udvarban állattenyésztéssel terveznek foglalkozni, mivel Attila egyébként is ezzel foglalkozik. Anita elmondása szerint a négyéves Viktória és a hároméves Luca is nagyon várja már, hogy beköltözzenek az új házba.
