Nagyon eltérőek a becslések az áldozatok számát illetően, 1200 és 2500 között mozoghat azoknak a száma, akik a 78 nap alatt életüket vesztették a NATO légicsapásokban. A Szerbiát ért anyagi kár a becslések szerint több tíz milliárd dollár volt.
Az akkor Jugoszlávia elleni bombázásokról először hoztak határozatot az Egyesült Nemzetek beleegyezése nélkül, a parancsot pedig Javier Solana, a NATO főtitkára adta ki Vesley Klark amerikai generálisnak. A JSZK elleni bombázások indítékaként azt hozták fel, hogy 1999 februárjában és márciusában sikertelennek bizonyultak a koszovói válság megoldásáról szóló rambouillet-i és párizsi tárgyalások.
Miután a Szerb Képviselőház elfogadta a határozatot, hogy nem engedélyezi az idegen csapatok állomásoztatását, és kérte, hogy az Egyesült Nemzetek felügyelje a koszovói konfliktus békés rendezését, a NATO 1999. március 24-én 19 óra 45 perckor cirkálórakétákkal kezdte el bombázni Jugoszláviát.
Elsősorban a kaszárnyákat és a jugoszláv hadsereg légvédelmét vették célba, Batajnicán, Mladenovacon, Prištinában és máshol. Szerbiában nincs olyan város, amely a 11 hétig tartó NATO bombázásoknak ne lett volna célpontja. A légicsapásokban mintegy 25 ezer lakóépület ment tönkre, továbbá 470 kilométer út és 595 kilométer vasút. A bombázások során 14 repülőtér, 19 kórház, 20 egészségház, 18 óvoda, 69 iskola, 179 műemlék és 44 híd sérült meg, míg 38 hidat teljesen leromboltak. 1999 április 23-án éjjel a NATO megtámadta a nemzeti televízió épületét, a bombázás következtében 16 dolgozó veszette életét.
A NATO főtitkára június 10-én adta ki a parancsot a légicsapások megszüntetésére.
A tartományi kormány alelnöke Đorđe Milićević ma egy koszorút helyezett el az újvidéki helyőrség áldozatainak emlékművére.
- A bombázások 19 éve történtek, mégis a sebek még frissek, mindenekelőtt az ártatlan emberi áldozatok miatt, akik életüket vesztették csak azért, mert őszintén védelmezték hazájukat. Hazánknak még ma is nagy kihívásokkal kell szembenéznie, de meg vagyok győződve arról, hogy a nemzeti érdekeket és méltóságot a bölcs állampolitikával megőrizzük anélkül, hogy egyetlen ember is életét vesztené. - mondta Milićević.
Az újvidéki polgármester, Milos Vučević, elmondta, hogy nincs jogunk elfeledkezni az ártatlan áldozatokról, amelyek egy illegális és illegitim támadást szenvedtek el hazánkban.
Željko Petrović dandártábornok felszólított minden tiszteletreméltó embert, akik kedvelik az országukat, hogy valami jót tegyenek érte, emlékezve a NATO-bombázás összes áldozatára.
A megemlékezésen részt vettek a Szerb Köztársaság hadseregének és rendőrségének képviselői és az áldozatok családjai.
