Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, amely az Európai Unió 2014–2020 időszakra vonatkozó pénzügyi előcsatlakozási keretrendszerének része, tanácskozást, oktatási műhelymunkát tartottak Temerinben.
Az óbecsei híd a Jegricskán, mögötte a Természeti Park Információs Központ épülete (Góbor Béla felvétele)
A téma az ökológiai vízgazdálkodás volt a szélsőséges időjárási körülmények között a határ menti térségben. A projekt a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyék, valamint a vajdasági körzetek együttműködésével valósul meg 2017. október 1. és 2019. szeptember 30-a között. Először tavaly novemberben mutatták be Szegeden, majd decemberben Temerinben, ugyancsak oktatási műhelymunka keretében, elsősorban a temerini és a verbászi önkormányzat képviselőinek, mivel a legtöbb tevékenység ezeknek a községeknek a területén valósul meg. A projekt teljes költségvetése 1.758.447,43 euró, ebből az Európai Unió társfinanszírozása 1.499.680,31 euró. A kivitelezést a magyarországi Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az újvidéki székhelyű Vajdaság Vizei Közvállalat, valamint Vajdaság AT Európai Ügyekért Alapja bonyolítja le.
A most megtartott oktatási műhelymunkát Temerin és Verbász mezőgazdasági termelői és más érdekeltjei számára tartották, akik munkájukkal hozzájárulhatnak a Jegricska vízminőségének a javításához. A projektum megvalósításáról Jasminka Gajer, a Vajdaság Vizei Közvállalat védett területeinek szervező munkatársa és Tijana Krstić Maravić, az Európai Ügyekért Alap képviselője tartott előadást. A Jegricskának az öntözésben és a vízlecsapolásban betöltött szerepéről Mina Jakovljević Zavarko, a közvállalat újvidéki munkaegységének a vezetője beszélt, a folyó vizének minőségéről pedig Sonja Pogrmić, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara Biológia és Környezetvédelmi tanszékének a munkatársa. A Jegricska Természeti Parkban folyó tevékenységről és annak idegenforgalmi jelentőségéről Tamara Šite, a temerini községi Idegenforgalmi Szervezet igazgatója mondott ismertetőt.
Bemutatták a vízlecsapolási és öntözési lehetőségeket, valamint a Jegrička vízminőségének megóvására irányuló tevékenységet. Elhangzott, hogy a Jegricskát egyelőre semmi sem szennyezi jelentősebben, de potenciális veszélyt jelentenek a zsablyai cukorgyár, a közeli sertéstelepek, a települések szennyvízcsatornái és a növényvédő szerek eldobált csomagolása. Szó volt arról is, hogy a folyócska partján gazdálkodók miként befolyásolhatják a víz minőségét és hogyan előzhetik meg a szennyezést. Ehhez a témához hozzászólt Szilák László, elmondta, hogy a Baraparton gazdálkodók már régóta nem ürítik és nem mossák a ki a növényvédő vegyszereket tartalmazó palackokat a földeken, tudatában vannak annak, hogy ezzel szennyeznék a folyócska vizét.
A projekt megvalósítása során – amelynek fő célja a Jegricska és a magyarországi Kurca-csatorna újjáélesztése – hidrobiológiai vízminőség-elemzést végeznek a kiválasztott helyeken történő mederkotrás előtt és után. Az idén tervezett munkálatok során a folyót az óbecsei úttól nyugati irányba, az Új híd felé vezető szakaszon kotorják ki több kilométer hosszan. A Jegricska Természeti Parkban a folyó mentén tanösvényt is építenek.
