2024. március 29., péntek

„A Nyugat a koszovói kérdést lezártnak tekinti”

A szerb államvezetőség csalódott, de kitart korábbi elvei mellett

Napról napra intenzívebbé válnak a koszovói kérdés rendezésével kapcsolatos tárgyalások, s egyre több vélemény, kijelentés, esélylatolgatás lát napvilágot. Háromnapos egyesült államokbeli látogatásának befejeztével Aleksandar Vučić államfő a Koszovóval kapcsolatos megbeszéléseit értékelve a Szerbiai Rádió és Televíziónak úgy nyilatkozott, hogy meglehetősen nehéz tárgyalásokat zárt le, s szerinte a nyugati államok a koszovói kérdést már lezártnak tekintik, nem állnak készen arra, hogy további tárgyalásokat folytassanak. Hozzátette, hogy az államvezetőségnek nemcsak az albánokkal kell tárgyalnia, hanem azokkal is, akik Koszovót független államként megteremtették. Mint mondta, nehéz helyzetben vagyunk, mert országunk továbbra is kitart az elvei mellett, ugyanakkor a szerbiai polgárok sokkal jobb életkörülményeket, fizetés- és nyugdíjemelést szeretnének, ezért a politikusoknak mindenáron meg kell őrizniük a békét és a stabilitást. Az államfő hangsúlyozta, hogy Szerbia sok munkát fektet a koszovói kérdés rendezésébe, de nem egészen elégedett a nemzetközi közösség viszonyulásával. Vučić úgy fogalmazott, több megértést várt a szerbség és a koszovói szerbek iránt, de a kudarc ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy megfelelő ajánlatot tegyen, s a szerbség is kapjon valamit a koszovói kérdés rendezése során. Mint ismeretes, Vučić New Yorkban tárgyalásokat folytatott Antonio Guterressel, az ENSZ főtitkárával is. Közben eredmények híján a brüsszeli párbeszéd félbeszakadt, s hazautaztak Belgrád és Pristina képviselői is.

A szerb sajtó tegnap arról cikkezett, hogy Szerbia elé diplomáciai ultimátumot állítottak az elmúlt napokban Európában és az Egyesült Államokban is: ha elismeri Koszovó függetlenségét, akkor létrejöhet Koszovó államon belül a szerb községek közössége, a korábbi brüsszeli megállapodás egyik fő tétele. Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter a Prva TV-nek adott interjúja során az erre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva nem kívánt kitérni a részletekre, mindössze annyit közölt: ennél sokkal fontosabb, hogy a szerb álláspontot is mindenhol hallani lehetett, hogy a nemzetközi közösség tudja, mi az, amit Szerbia képvisel. Úgy fogalmazott: nem az újságokban megjelent cikkek és szalagcímek alapján fogják rendezni a kérdést, hanem a politikai tárgyalások alapján. Mint mondta, világos, hogy azok az országok, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét, reális politikának éppen a koszovói államiság politikáját tartják, s éppen azt kívánják érvényesíteni a tárgyalások során is. Realitás azonban az is – tette hozzá –, hogy öt európai uniós ország meg a világ országainak egy szintén jelentős része nem ismerte el Koszovó függetlenségét, s ezt az oldalt sem lehet alábecsülni. A brüsszeli megállapodás is kötelező érvényű – tette hozzá –, előírja a szerb községek közösségének a létrehozását is, s arról kell Brüsszelben tárgyalni, hogy Pristina részéről megvan-e a politikai akarat a korábban aláírt szerződés teljesítésére.

MIT AKAR NÉMETORSZÁG?

A médiában közben olyan állítások is napvilágot láttak, hogy Belgrádba érkezik egy németországi delegáció, melynek az aktatáskájában ott lapul majd a Koszovóval kapcsolatos végleges és kötelező érvényű megállapodás szövege is. Ezekre a hírekre Ivica Dačić külügyminiszter reagált, badarságnak nevezve az állítást. Cáfolta, hogy Németországban készülne egy ilyen dokumentum, s valótlannak minősítette azokat az állításokat is, amelyek szerint Berlin követeli Koszovó számára a megfigyelői státus megadását az ENSZ-ben, Palesztinához hasonlóan. Dušan Janjić, a belgrádi Etnikai Viszonyok Fórumának elnöke úgy fogalmazott, az érkező német delegáció nem a végleges megoldást hozza magával, hanem Németország nyugat-balkáni politikájának főbb pontjait ismerteti, teljesen világos ugyanis, hogy Európa legerősebb és legbefolyásosabb nagyhatalma mostantól a Balkán politikájában is nagyobb szerepet kíván játszani.

Miljan Damjanović, a Szerb Radikális Párt képviselője is tudni véli, mit követel Szerbiától Németország: Koszovó ENSZ-tagságának és európai uniós csatlakozásának a lehetővé tevését, ami szerinte de facto nem más mint Koszovó államiságának az elismerése. Az EU-ba nem községeket és régiókat vesznek fel, hanem országokat – magyarázta érveit a radikális honatya.

A BIZONYTALANSÁG TALAJÁN

Milovan Drecun, a szerb parlament Koszovó-ügyi bizottságának elnöke az államfő nyilatkozatához hasonló véleményt fogalmazott meg. Mint mondta, a Nyugat eldöntötte, milyen megoldást kíván látni Koszovóval kapcsolatban, s éppen ezért nem támogatja a tartós rendezés elméletét, Pristina pedig ezt a bizonytalanságot kihasználva elutasítja a koszovói szerb községek közösségének a megalapítását. Szerinte most az a legfontosabb, hogy Szerbia a Koszovót el nem ismerő európai államok segítségét kérje, Spanyolországét mindenekelőtt, de Kínát és Oroszországot is minél inkább bevonja a politikai eseményekbe.