A Szerbiai Ügyvédi Kamara hét pontban fogalmazta meg módosítási javaslatát az alkotmánynak az igazságszolgáltatás területével foglalkozó minisztériumi módosítási javaslat munkaváltozatára, és ezt elküldte az igazságügyi minisztériumnak is. Tegnapi sajtótájékoztatójukon kiemelték, fontosnak tartják az ügyvédi társadalom alkotmányos kategóriájának védelmét, hiszen mint arra Viktor Gostiljac, a Szerbiai Ügyvédi Kamara elnöke rámutatott, csak így kaphatnak a polgárok megfelelő jogi védelmet.
Gostiljac elmondta, felmerült annak a lehetősége, hogy az ügyvédség kikerül az alkotmányból. Ezt ők elfogadhatatlannak tartják, hiszen ahhoz, hogy a polgárok jogi segítséget, illetve megfelelő jogi segítséget kapjanak, szükség van arra, hogy az ügyvédség is az igazságszolgáltatás része maradjon.
Szót emeltek az ellen is, hogy a Bírák Felső Tanácsából és az Állami Ügyészi Tanácsból az alkotmánymódosítás kivonná az ügyvédek jelenlétét. Az ügyvédi kamara azonban azon az állásponton van, hogy az ügyvédeknek is részt kell venniük ezekben a testületekben, csak az eddigi gyakorlattal ellentétben – Gostiljac véleménye szerint – az ügyvédek képviselőjét maguknak az ügyvédeknek kell megválasztaniuk, nem pedig a parlamentnek.
Jugoslav Tintor, a Belgrádi Ügyvédi Kamara elnöke ugyanakkor üdvözölte, hogy a Bírák Felső Tanácsában és az Állami Ügyészi Tanácsában nem kap helyet a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, ezekbe a testületekbe a szakmának kellene delegálnia a tagokat.
– Álláspontunk szerint a bírói és ügyészi funkcióra lépéskor a megválasztás első joga a parlament kezében kell hogy legyen, hiszen ők képviselik a nép akaratát, a bíró további pályafutását azonban már a szakmai tudására kell építenie – emelte ki Tintor, majd hozzátette: a bírák és az ügyészek karrierjének alakulását pontosan megfogalmazott szabályok közé kell helyezni.
Vladimir Beljanski, a Vajdasági Ügyvédi Kamara elnöke ugyanakkor többek között arra is rámutatott, hogy a bírósági gyakorlat egységesítése mellett szállnak síkra. Mint kiemelte, olyan mechanizmusok felállítására van szükség, amelyek ezt lehetővé teszik. Elmondta, a hasonló ügyekben a hasonló eljárást joggal várjuk el, és a szerb igazságszolgáltatás rákfenéjeként tekint az esetjog harmonizálásának kérdésére. Mint mondta, erre megoldást kell találni, de hogy arra az alkotmányon belül kerül sor vagy külön törvénnyel, az már gyakorlati kérdés.
