Szabad sajtó: kormánykritikusabb híradók című, hat közéleti televíziós csatorna (TV2, RTL Klub, M1, HírTV, ATV és Echo TV) legnagyobb nézettségű esti híradóira kiterjedő, kvantitatív és kvalitatív elemzését mutatta be ma Budapesten a Nézőpont Intézet Médianéző kutatócsoportja. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője azt mondta, az elkészített elemzés alapján bebizonyosodott, hogy sokkal szabadabb a sajtó Magyarországon, mint azt számos helyen, nemzetközi kimutatásokban állítják.
Boros Bánk Levente és Gajdics Ottó (Ótos András felvétele)
Az adatok közlése során Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője ismertette, a 2017-es év egészét tekintették át, a legnagyobb nézettségű híradókat elemezték, összesen 2190 adást, 1519 óra 26 perc műsoridőt. Minden egyes hírt végignéztek, értékeltek a kutatók, 51 057 hírt elemeztek ki. Az eredmények arra is rámutattak, hogy a két nagy kereskedelmi csatorna foglalkozott a legkevesebbet a magyar vonatkozású bel- és külpolitikai hírekkel, a politikai hírek között a pártpolitikával foglalkoztak a legnagyobb mértékben, határon túli politikával pedig a legkevésbé a csatornák. A Médianéző, mint azt Boros Bánk közölte, mindenekelőtt azokra a kérdésekre kívánt az elemzés lefolytatása során válaszolni, hogy tényleg elfogult-e a magyar médiarendszer, valóban teljesen kormánybarátnak számít-e, ahogyan arra számos helyen utalnak. A kormányról, kormánypártokról és ellenzéki pártokról szóló információk megjelenését, azok egymással szembeni arányát vizsgálták meg a válaszadás érdekében, jelentette ki.
A legtöbbet megszólaltatott politikusok között egyaránt jelen vannak a hatalom és az ellenzék tagjai is a Médianéző eredményei alapján, Orbán Viktor miniszterelnök 1089, Szijjártó Péter külügyminiszter 884, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 815 alkalommal szerepelt, Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika vezetője, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Botka László, a Magyar Szocialista Párt korábbi vezetője következnek a sorban, legutóbbi politikus neve 370 alkalommal hangzott el. Az arányok a Médianéző szerint bizonyították: az ellenzéki pártok felülreprezentáltak a francia modell szerinti mérés alapján, mely egyharmad-egyharmad arányt irányoz elő kormányhírek, kormánypárti tevékenységre vonatkozó információk és ellenzéki párti hírek között.
A mandátumarányok tekintetében az mondható el, hogy a kormány és a kormánypártok alulreprezentáltak a mandátumok számához viszonyítva minden csatornán, az arány a TV2-n a legmegfelelőbb. Vizsgálták azt is, milyen képet közvetítenek a kormányról a híradók: több nézőhöz, nagyobb mennyiségben és terjedelemben juttattak el a kimutatás szerint kritikus nézeteket, 2016-ban 24, 2017-ben 34 százalék volt a negatív üzenetek aránya. A legnagyobb nézettségű csatornák számítanak a leginkább kormánykritikusnak, a HírTV duplázta a negatív híreket, az RTL Klubnál is ezek domináltak, a kormánybarátnak tekintett médiumokban a semleges hozzáállás volt jellemző 2017-ben. A Médianéző ügyvezetője megállapította: szabad, plurális, erősen kormánykritikus a magyar televíziós médiapiac minden ellenzéki vagy nemzetközi, ezzel ellentétben álló kimutatás ellenére is.
„AMIVEL NEM TUDNAK MIT KEZDENI”
A magyar sajtó helyzetéről szóló beszélgetés során Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője elferdített valóságnak nevezte az uralkodó álláspontot, mely szerint a balliberális újságírók függetlenek, a kormánybarátiak pedig mindig Orbán-pártiak. Mint mondta, Magyarországon 1990 előtt jobboldali újságírás nem létezett gyakorlatilag, nem tudott kifejlődni az azt követő eufóriában sem, mert még palántakora előtt kitépték a földből. Mára változott a helyzet.
– A gyalázat a mai napig tart. A változás abban van, hogy ma szerintük nem azért nincs sajtószabadság, mert egy diktátor cenzorai megakadályozzák, hanem azért, mert mi is létezünk, vagyis mert létezik egy kialakult jobboldali konzervatív újságírás. Ezzel nem tudnak mit kezdeni. Miközben mi még csak tanulgatjuk, hogyan lehetne egyensúlyt teremteni, addig a balliberális újságírók bejárják Washingtont, Brüsszelt, és áztatják az országot, arról beszélnek, nincs sajtószabadság, nem lehet véleményt formálni Magyarországon. Hogy mégiscsak létezik a szabadság, arra az is bizonyíték, hogy mindezt elmondhatják Magyarországon, saját lapjaikban is – fogalmazott kritikus hangvételű magyarázatában a főszerkesztő, akivel Boros Bánk Levente társalgott az elemzés eredményeinek bemutatása után.
