Valamelyest nőtt a bebörtönzöttek száma 2016-ban Európában, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága pedig továbbra is komoly problémát jelent a kontinens számos országában, köztük Magyarországon is - derül ki az Európa Tanács (ET) kedden közzétett friss jelentéséből.
A Lausanne-i Egyetem által az ET számára készített éves statisztikai összeállítás szerint 2016-ban nagyjából 1,5 millió ember raboskodott az európai börtönökben, ez másfél százalékkal, mintegy 20 ezer fővel több, mint a korábbi évben volt. A létesítmények kihasználtsága átlagosan 91,6 százalékos volt a 2015-ös 93,7-tel szemben.
Az adatfelvétel időpontjában Magyarországon 18 171 ember töltötte szabadságvesztését, miközben a börtönök kapacitása mindössze 13 771 főre volt elegendő, ami 132 százalékos helykihasználást jelent, ez pedig Macedónia után a második legmagasabbnak számított Európában a jelentés szerint.
Magyarországot túlzsúfoltság tekintetében Ciprus követte 127 százalékos kihasználtsággal, majd Belgium 119-cel és Franciaország 117-tel. Túlzsúfoltság tizenhárom vizsgált országban volt tapasztalható. A legjobb arány San Marinóban, Andorrában és Monacóban mutatkozott, ahol a börtönök háromnegyede-kétharmada kihasználatlan.
Összességében a büntetés-végrehajtási intézetek 27,7 százaléka számított túlzsúfoltnak Európában.
Ami a százezer lakosra jutó bebörtönzöttek számát illeti, az általában a volt Szovjetunió utódállamaiban volt a legmagasabb és Skandináviában a legalacsonyabb. A szervezet tagországaiban átlagosan regisztrált 127,2-vel szemben Oroszországban becslések szerint százezer lakosra 448 rab jutott, ezt Georgia, Törökország és Litvánia követte, százezer lakosonként 256,3, 244,6, valamint 244,1 rabbal. A skála másik végén Izland (37,3), Hollandia (51,4), Finnország (56,7) és Svédország (58) található. Magyarországon ez az arány 184,8 volt a 2015-ös 180,8-cal szemben.
A legkevesebb tér Szlovéniában jutott egy rabra (1,3 négyzetméter), ezt követte Észtország, Lengyelország és Macedónia (3). Magyarországon ez a szám 3,6 volt.
Abban a tekintetben, hogy az egyes országok mennyi pénzt költöttek egy rab egynapi börtönben tartására, nagy szórást mutatnak a 2016-os adatok. Az átlag 109 euró volt, de ez úgy állt össze, hogy a legkisebb összeget erre fordító Moldovában csak 6 euró, Németországban nagyjából 131 euró, Norvégiában 344 euró, San Marinóban pedig 708 euró volt. A magyarországi adat 38,4 euró. A felmérésben részt vevő országokban több mint 18,8 milliárd eurót fordítottak a rabok ellátására 2015-ben.
Átlagosan a fogvatartottak 21,2 százaléka volt külföldi állampolgár. A külföldiek legmagasabb arányát, 93,8 százalékot San Marinóban jegyezték fel, a legkevesebb külföldi pedig Monacóban raboskodott, ahol a foglyok mindegyike monacói állampolgár volt. A női rabok aránya átlagosan 5,5 százalék volt.
A vizsgált időszakban az elítéltek 18,9 százaléka lopás miatt ült börtönben, ezt a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények követték 17,5 százalékkal, illetve a rablás 12,6-tal és az emberölés 12,1-gyel. A büntetések átlagos hossza 8,5 hónap volt.
A felméréshez Oroszország és Ukrajna nem szolgáltatott adatokat, így ezen két ország esetében becslésekkel dolgoztak a szakértők.
