2024. március 29., péntek

A szabadság a választás lehetősége

Központi ünnepi megemlékezés Bácskossuthfalván

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc március 15-ei történéseire emlékezve az idei évben is Bácskossuthfalva volt a délutáni központi megemlékezés helyszíne Vajdaságban. A rendezvény hagyományosan ökumenikus istentisztelettel kezdődött a református templomban. A gyülekezet gondnoka, Majláth Béla köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit, a Debreceni Református Kollégium küldöttségét, és a Harkányból érkezett vendégeket.

Ökumenikus istentisztelet a bácskossuthfalvi református templomban (Ótos András felvétele)

Ökumenikus istentisztelet a bácskossuthfalvi református templomban (Ótos András felvétele)

– A távoli, 170 évvel ezelőtti március 15-e a falubeliek számára nem volt piros betűs ünnep, a helyiek nem is tudták, hogy mi történik Pesten. Modern kommunikációs eszközök híján ekkor még nem is sejthették, hogy mekkora hatással lesz az a tavaszi nap a falu jövőjére, hiszen a bácskossuthfalviak ezt követően teljes mellszélességgel kiállnak majd a forradalom szellemisége mellett. Ékes példa erre a falu ma is használatos megnevezése, vagy a világ 7. Kossuth-szobra – mondta Majláth.

Az istentiszteleten igét hirdetett Harangozó László, a szabadkai református gyülekezet lelkipásztora, aki Dániel könyvéből és Máté evangéliumából olvasott fel részleteket, és emlékeztetett arra, hogy küldetésünk van magyarként.

– Március a nemzet kikelete is volt, hiszen sokakban ekkor tudatosult magyarságuk, a nemzet fogalma. Valamennyi Kárpát-medencei településnek van az 1848/49-es eseményekkel kapcsolatban saját története, amire emlékezhet, amire építhet szellemileg. Nem a mi döntésünk volt az, hogy magyarnak születtünk, Isten határozott nemzeti hovatartozásunkról. Sajnos oly sokszor szembe megy ez a világ az ő döntéseivel. A mindennapi kihívásainkkal szemben rengetegen találnak kifogást manapság, és menekülőre fogják. Vajon mi lett volna akkor, ha elődeink is a könnyebb utat, a meghunyászkodást választják 170 évvel ezelőtt?! – tette fel a kérdést Harangozó László, aki igemagyarázatában rámutatott arra is, hogy minden szivárvány előtt van egy heves vihar, és a feltámadás előtt is meg kellett élni a nagypéntek terhét.

Az istentiszteleten Tóth József katolikus plébános mondott imát. A szertartás énekei főtisztelendő Paskó Csaba közreműködésével hangzottak el.

KOSZORÚZÁS A KOSSUTH-PARKBAN

Seffer Attila bácskossuthfalvi tanácselnök mondott köszönetet a magyar kormánynak a támogatásért (Ótos András felvétele)

Seffer Attila bácskossuthfalvi tanácselnök mondott köszönetet a magyar kormánynak a támogatásért (Ótos András felvétele)

A Kossuth-szobor előtt Seffer Attila, a falu tanácselnöke köszöntötte a megemlékezés résztvevőit, Pintér Attilát, Magyarország belgrádi nagykövetét, Sarlai Péter konzult, Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, valamint a rendezvényen megjelent egyházi méltóságokat, a közélet és művelődés képviselői mellett a vajdasági magyar közösség tisztségviselőit és képviselőit a Magyar Nemzeti Tanácsban, valamint a köztársasági és a tartományi parlamentben, illetve valamennyi résztvevőt.

– A magyar nép megmutatta a világnak 170 évvel ezelőtt, hogy képes kezébe venni a sorsát az igaz ügy érdekében, a nemzetben eggyé kovácsolódva. Ezért is az egyik legnagyobb ünnepünk, a hit, a remény, a függetlenség, a béke és az egyetértés napja. Mint ahogy a történelem során többször is, ma is védjük Európát, és közben állandóan az igazunkért kell küzdenünk. Ma a kezünkben van a lehetőség, hogy közel egy évtizednyi megkezdett munka folytatásához hozzájáruljunk, és hálásak vagyunk a közösségünk eddigi támogatásáért is Magyarország Kormányának – zárta gondolatát a tanácselnök, majd Pintér Attila nagykövet felolvasta Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett március 15-ei üzenetét.

Móricz Lilla előadásában Madách Imre: Nem féltelek hazám című verse hangzott el, majd Nyilas Mihály, tartományi oktatási jogalkotási közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár, a VMSZ elnökségi tagja mondott ünnepi beszédet.

– Túl sok áldozatot hozott már a népünk, hogy szabadság iránti vágyát megtörte volna a vereség, vagy a túlerőtől való félelem. Minden nehézség ellenére itt vagyunk és erőt merítünk március 15-e jelképeiből, és azon fáradozunk, hogy megmaradjunk. Nem könnyű, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy jogainkért és azok érvényesítéséért többszörösen meg kell dolgoznunk. Az viszont biztos, hogy elődeinknek többszörösen nehezebb dolguk volt a mienknél, hiszen nekünk nem véres csatákban kell helyt állnunk. A tőkénk ma is az összefogás és az egységben gondolkodás, a szabadság pedig a választás lehetősége. Történelmi felelősségünk, vállalt kötelezettség volt akkor és ma is alakítani közösségünk sorsát. Most mi írjuk a jelenünket és utódaink jövőjét, tegyük ezt szülőföldünkre, és az egységes magyar nemzetben gondolkodva – emelte ki Nyilas Mihály.

A VMSZ nevében Dudás Károly tanácselnök, és Fremond Árpád alelnök fejezte ki tiszteletét a Kossuth-szobor előtt (Ótos András felvétele)

A VMSZ nevében Dudás Károly tanácselnök, és Fremond Árpád alelnök fejezte ki tiszteletét a Kossuth-szobor előtt (Ótos András felvétele)

Az ünnepi beszédek után a rendezvényen Magyarország kormánya, a VMSZ, az MNT, illetve a VMMSZ, a VMDK, az MM, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a történelmi egyházak, lovagrendek, Topolya önkormányzatának vezetői, a környező önkormányzatok képviselői, a politikai pártok községi szervezeteinek képviselői, valamint egyebek a VMSZ Ifjúsági Fóruma, és a helyi iskola diákparlamentje koszorúzta meg Kossuth Lajos bácskossuthfalvi mellszobrát. A rendezvény közreműködője volt ezúttal is a Bácskossuthfalvi Ifjúsági Fúvószenekar.