Kereskedelmi háborút üzent az Egyesült Államok azzal, hogy bejelentette az acél- és az alumíniumimport megvámolását (az előbbit 25, az utóbbit 10 százalékkal). A világ fő exportőreiként Kína és az EU már válaszlépésekkel fenyegetőznek.
Az acélvita közben sokan megfeledkeznek arról, hogy a nemzetközi piacon más árucikkek iránt sokkal nagyobb a kereslet. A legnevesebb amerikai műszaki egyetem, az MIT legalábbis így tudja. Az oktatóközpont saját adatbázist készített, kiemelve a 18 legkapósabb termékcsoportot. Az acél nincs közöttük, de az autók ott vannak, mindjárt az első helyen.
Az MIT szerint az országok 2016-ban csaknem 1350 milliárd dollár értékű összforgalmat bonyolítottak le autók adásvételével. A legtöbbet az USA importálta (173 milliárd dollárt fizetve a járművekért), miközben a vezető exportőr Németország volt: világszerte 150 milliárd dollárért adott el gépkocsikat.
Az amerikai piacra egyéb áruból is bőven jut(ott). A 18 termékcsoport közül csaknem 12-ből a legtöbb portéka az USA-ba került. Ez aligha meglepő, hiszen a legerősebb gazdaságot működtető ország a legnagyobb importőr is. Csak 2016-ban 2713 milliárd dollár összértékben vásárolt külföldről, tavaly pedig 2900 milliárdért. Az exportja azonban már jóval gyöngébbre sikeredett: 2208 milliárd dollár volt 2016-ban, egy évvel később pedig 2331 milliárd dollár.
Donald Trump amerikai elnök egyre gyakrabban hánytorgatja fel a külkereskedelmi mérlegben kialakult magas hiányt az általa leginkább ludasnak tartott országoknak, s gyökeres változásokat ígér. Igyekezete ellenére még nincs túlsúly az amerikai exportban.
Az USA az MIT-féle 18-as termékcsoportból is csak kettőben végzett az élen. A slágercikkeit 2016-ban a (61,9 milliárd dollárért külföldre értékesített) kőolajszármazékok és az orvosi műszerek (26,2 milliárd dollár) jelentették.
Ezzel a teljesítménnyel jócskán lemarad vetélytársa, Kína mögött, amely öt termék kivitelét uralja. Ezek: a komputerek (amelyekből tavalyelőtt 136 milliárd dollár értékben adott el a világpiacon), rádiós és tévés műsorszórási felszerelések (115 milliárd dollár), mobiltelefonok (84,3 milliárd dollár), vezetékek, kábelek, huzalok (20,7 milliárd dollár) és az ékszerek (13 milliárd dollár).
A hatalmas mennyiségű komputer, telefon és egyéb kütyü gyártásához tengernyi nyomtatott és integrált áramkör is kell. Kína ezeknek a nagy részét a határain túl szerzi be (két éve csaknem 128 milliárd dollárt fizetett értük), s e tekintetben a legerősebb importőrnek számít.
Ezek az eszközök egyébként dobogós helyet foglalnak el a legnagyobb értékben exportált, illetve importált MIT-listán. Ráadásul szilárdan őrzik a 3. pozíciójukat, alig (21 milliárd dollárral) lemaradva a második helyezett kőolajszármazékok mögött, amelyekből 2016-ban összesen 804 milliárd dollárért adtak-vettek a világpiacon.
Az autóalkatrészek is jól fogytak, hiszen az országok 685 milliárdos összforgalmat bonyolítottak le velük. Ennek köszönhetően egy helyezéssel megelőzték az ötödik legnagyobb értékben (614 milliárd dollárért) kereskedett komputereket.
Ezek talán nem is annyira meglepő adatok. Annál érdekesebb viszont az, hogy az MIT toplistájára felkerült az emberi és az állati vér. Sőt már feltornázta magát a 14. helyre.
Az ok prózai: a szokatlan árucikk külkereskedelme az ezredforduló óta ütemes, az elmúlt években azonban hirtelen felgyorsult. A legtöbb vér származási helye Svájc (2016-ban már 26,2 milliárd dollárért adott el belőle másoknak), a fő beszerző pedig az Egyesült Államok, bő 20 milliárd dollár értékű vásárlásával.
A világ teljes külkereskedelmében Svájc nemcsak a „véres” üzletben első, hanem az arany értékesítésében és beszerzésében is: két éve ugyanis a legtöbbet exportálta a nemesfémből (82,1 milliárd dollárért), s a legtöbbet is importálta belőle (82,9 milliárd dollárért).
