Százhetven évvel ezelőtt Magyarország ezen a napon csatlakozott a népek tavaszához. A függetlenség kivívásáért kezdett küzdelem békés utcai tiltakozással indult, ám idővel önvédelmi, illetve a nemzeti önazonosságért, érdekekért folytatott háborúvá, szabadságharccá nőtte ki magát. 1848. március 15-én Budapest-szerte felolvasták a 12 pontot: „kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését; felelős ministeriumot Buda-Pesten; évenkinti országgyülést Pesten; törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben; nemzeti őrsereg; közös teherviselés; urbéri viszonyok megszüntetése; esküdtszék. képviselet egyenlőség alapján; Nemzeti Bank; a' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk; a' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak; unio.” Több ezres tömeg hallgatta, hogy mit kíván a magyar nemzet. Békét, szabadságot és egyetértést.
A magyar Miniszterelnökség értékelése szerint a világszerte megszervezendő megemlékezések nagy szerepet játszanak mind a régóta egy helyben élő, mind a valamely országba elszármazott magyarság identitásának megőrzésében. A megemlékezések hagyományos elemei – az istentisztelet, a koszorúzás, a gyermekeknek szervezett kézműves foglalkozások és a néptáncot, népzenét is integráló ünnepi műsorok – hasonlóak a szomszédos és a távolabbi országokban – áll a Miniszterelnökség sajtónyilatkozatában. Mint hozzáteszik, Erdélyben éppen úgy kokárdát varrnak, mint Kárpátalján, Oslóban és Los Angelesben. Düsseldorfban csákót és pántlikát, Rimaszombaton (Szlovákia) koszorúzáshoz kihelyezhető zászlókat, Brüsszelben főkötőt és kardot készítenek.
– Március 15-ének erős összetartó és közösségépítő ereje van mind a különböző településeken és a különböző országokban élő magyarok, mind a magyarok és a más nyelvű lakosság, mind a magyarlakta külföldi és a magyarországi települések iskolái és kultúrát közvetítő szervezetei között. Így látogatnak az erdélyi Halmágyból a fogarasi központi rendezvényre, a kárpátaljai Gyertyánliget pedig műsorral vesz részt a kőrösmezei megemlékezésen. Amerikában, Clevelandben a helyi és a Cleveland környéki közösségek éppen úgy együtt ünnepelnek, mint ahogy Dél-Bánátban közös műsort ad Hertelendyfalva és Pancsova művelődési egyesülete, az erdélyi Zsobokon pedig a helyi és gödöllői diákok. A magyar közösségek mindenhol nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermekekkel és a fiatalokkal is megismertessék a magyar történelem ezen fontos szakaszát. A magyar tannyelvű iskolákban mindenhol felidézik az eseményeket, ahol pedig nem működik ilyen, mint például a kárpátaljai Nagybocskón, a fiatalok a Vasárnapi Iskolai tanárainak segítségével készülnek az ünnepre. A fiatalok részt vesznek az ünnepi műsorokban, akkor is, ha úgy, mint például Kanadában, az ott született második, sőt harmadik generációhoz tartoznak – fogalmaznak a sajtóközleményben.
Holnap, valamint az ezt megelőző, illetve követő napokban Vajdaság-szerte a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében 50 megemlékezést tartanak, illetve tartottak meg. A magyarittabéi központi megemlékezés holnap10 órakor a református templomban kezdődik, majd 11 órakor alkalmi beszédekkel, ünnepi műsorral és koszorúzással folytatódik. Bácskossuthfalván 15 órakor kezdődik az istentisztelet, ezután koszorúzzák meg a Kossuth-szobrot. A VMSZ központi ünnepsége 18 órakor Szabadkán, a Jadran Színpadon kezdődik. A rendezvény díszvendége Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, a Fidesz alelnöke lesz. A rendezvényen hangzik el Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének ünnepi beszéde. Az alkalmi rendezvény a „Nem tudom, mi a félelem és csüggedés című, Urbán András rendezte ünnepi műsorral zárul. A műsort Lovas Ildikó írta és állította össze. Fellépnek a Kosztolányi Dezső Színház színészei, a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület tagjai és Csikós Krisztina vezényletével a Pro Musica kamarakórus.
