2024. március 29., péntek

Egy nyugat-himalájai lámakolostorban

A Topolyai Téli Esték elnevezésű előadássorozat ötödik állomásaként a szegedi Makra Péter mérnök tartott képes élménybeszámolót a Művelődési Ház kiállítótermében összegyűlt közönség számára.

Makra Péter egy tibeti kolostorban (Sihelnik Ágnes felvétele)

Makra Péter egy tibeti kolostorban (Sihelnik Ágnes felvétele)

Makra Péter három alkalommal, különböző hosszúságú időt töltött Indiában, ahová mérnöki munkája juttatta el. Ennek köszönhetően olyan helyeken is megfordult, amikről a hétköznapok embere talán még nem is álmodik. Beszámolójában főként a harmadik alkalommal kint töltött időt, az ez idő alatt bejárt helyeket, és az ez idő alatt megismert embereket, kultúrát igyekezett bemutatni, amely elmondása szerint nagy hatással volt rá.

Első alkalommal a Csoma Szobája Alapítvány keretében tartózkodott Zanglában. A Csoma Szobája Alapítvány 2008 óta van jelen Zanglában, ahol Kőrösi Csoma Sándor a tibeti buddhizmus szent könyveit tanulmányozta, és megkezdte élete fő művének, a Tibeti–Angol szótár és Nyelvtan megírását.

Harmadik alkalommal egy nyugat-himalájai lámakolostorban dolgozott, egy múzeum-projekt keretében, amelyhez egy francia alapítvány keresett munkatársakat. Ennek köszönhetően közel fél évet tölthetett el a Mato kolostorban.

A Mato kolostor, valamint a település is az Indus völgyében található, az Indusba torkolló Mato patak közelében. A környék jellegzetességei közé tartozik, hogy az ottani házak alsó részét kőből, a felső részét vályogból építik. Az építkezéshez fát is használnak, de a fa annyira ritka, hogy tűzifaként egyáltalán nem használják. A házak többségében egyáltalán nem fűtenek, csak az ételek elkészítéséhez használják a tűzhelyeket.

A Mato patak mellett élők a földjeiket árasztásos öntözéssel öntözik, így teszik termőbbé a talajt, és így termesztik a számukra fontos és hasznos növényeket.

A kolostorban mintegy 70–72 láma él. A fiatal lámanövendékek nyaranta a kolostorban tartózkodnak, ám az év többi részében a lámanövendékek iskolájába járnak. Érdekességképpen Makra Péter elmondta, hogy minden kolostornak meg van a saját, úgynevezett fesztiválja, ami egy több napon át tartó vallási ünnepség. Ezeken az ünnepségeken a lámák súlyos selyem öltözékekbe bújnak, valamint maszkot öltenek, ami azt a célt szolgálja, hogy mintegy misztériumjáték keretén belül megjelenítsék az isteneket, szellemeket, jót és rosszat.

A közel fél év alatt Makra Péternek ahhoz is szerencséje volt, hogy részt vehetett őszentsége a 14. Dalai Láma nyolcvankettedig születésnapi ünnepségén, a Mato kolostor főapátjának születésnapi ünnepségén, valamint egy hagyományos esküvői ünnepségen is, ahol megcsodálhatta a mindennapokban is használatos népviseleteket, valamint megismerhette a tibeti táncokat.

A vetített képeknek köszönhetően a hallgatóság egy rövid időre elrepülhetett oda, ahol a lámakolostorok és a sztupák állnak.

A Topolyai Téli Esték soron következő előadására március 13-án kerül sor, melyet Sihelnik József természetvédelmi mérnök tart Eltűnni csendben – a fajkihalás okai címmel.