Márciusi vásárban, hóban-fagyban

Kevesen gondolták volna, hogy az enyhének mondható januári és februári zentai vásár után a márciusi csikorgó hóval és jégpályává taposott utakkal fogadja a vásározókat: az eladókat és a vevőket, a Vajdaság távolabbi pontjairól rendszeresen itt standozó árusokat. Március első vasárnapja az év harmadik kirakodó vására Zentán, ez az a vásár, ami a nőnap jegyében virágözönnel fogadja a kilátogató, vásárolni vagy csak bámészkodni érkező polgárok ezreit. Színes virágok helyett ezúttal jégvirágok uralták a vásárt, egy virágárus, dacolva a faggyal, felállította a standját, fokföldi ibolyát és kankalint kínált a gyéren szállingózó népnek. Egy idős férfi papírdobozban kis mimózacsokrokat próbált eladni 150 dinárért.

Még aktuális árunak számított viszont a műanyag hólapát, amely nyél nélkül alig került többe (180 dinár) a kis csokor mimózánál. Meglehet, hogy a megkezdődött gyors felmelegedés és hóolvadás miatt március hátralévő részében már nem lesz szükség hólapátra, de lesz még tél, amint az idei március elejei szibériai időjárás is igazolta.

A zord hidegben csak úgy ontották a gőzt a sátoros lacikonyhák, de kevesen ültek be a sátor alá enni, inkább kézben fogva, lepényből falatozták a sült kolbászt és a hozzá hasonló finomságokat. Aki eszik, nem fázik. A tapasztalt árusok tudják, ha fél nap a jegesre taposott havon ácsorognak, könnyen felfázhatnak, ezért kis fából, deszkából eszkábált platót hoztak magukkal, és arra álltak. Ácsorogtak, mert vásárló, az gyéren akadt, bámészkodóból több volt. Még jó, hogy nem kellett helypénzt fizetni az árusoknak, mert meglehet, hogy sokan még a rávalót sem tudták megkeresni a márciusi vásárban, nem beszélve az üzemanyagra valóról.

A következő zentai vásár az áprilisi, ami nem tréfa, de április 1-jén lesz, méghozzá húsvét vasárnapján. Ekkor talán már tavaszi fogadtatásban reménykedhetnek a vásározók.