2024. március 28., csütörtök

Dupla pénzzel fizetnének

Lecsúszásveszély fenyegeti az olasz gazdaságot

Néhol botrányosra sikeredett a parlamenti választás Olaszországban, másutt csak később nyitottak a szavazóhelyiségek, de előfordultak szabálytalanságok is. Az igazi meglepetést, sőt nyugtalanságot azonban a hét elején kihirdetett eredmény okozta. Kiderült ugyanis, hogy az erőviszonyok miatt nagyon nehéz lesz kormányt alakítani, s az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító ország akár hosszú időre is kormányozhatatlanná válhat.

Szakértők legalább ekkora gondnak tartják, hogy a választáson nyertes populista és radikális jobboldali pártok programjában még csak utalás sincs a gazdaság szerkezeti problémáinak kezelésére, nemhogy a megoldására. Pedig már régóta sokan sürgetnek radikális változtatásokat, mivel az ezredforduló óta Olaszországban rendkívül lassú a fejlődés a többi uniós tagállamhoz viszonyítva. Ráadásul a munkanélküliség továbbra is magas (11 százalék körüli), különösen a fiatalok körében (35,7 százalék).

Próbálkozások történtek ugyan a helyzet javítására, de még sok a tennivaló. Az utóbbi 3-4 évben Róma törekvései – így a szigorúbb költségvetési politika, a szociális kiadások csökkentése vagy a munkaerőpiac reformja – már összhangban álltak az uniós elvárásokkal, ám jelenleg csak találgatni lehet, hogy milyen lesz az új kormány gazdaságpolitikája, s egyáltalán maga az új koalíció. A gazdaságról viszont tudni lehet, hogy csak araszolgat.

Évek óta gyengén teljesít, alig valamicskével jobban, mint az ezredfordulón. Tavaly ugyan 1,5 százalékkal nőtt, s az idén is majdnem ennyi várható, de a politikai bizonytalanság nem tesz jót a gazdaságnak.

A világban épp a napjainkban kibontakozó kereskedelmi háború viszont le is fékezheti, sőt akár recesszióba is taszíthatja. Hosszú távú növekedését a kiterjedt korrupció és a gyenge versenyképesség is akadályozhatja.

A termelékenységgel is súlyos bajok vannak, ezért jócskán kellene rajta javítani, hiszen az olaszok ezen a téren csak a görögöket előzik meg az EU-ban. Az államadósság esetében viszont a görögök az elsők, ám mindjárt utánuk az olaszok jönnek.

Hatalmas deficitjük megközelíti a bruttó hazai össztermék (GDP) 131 százalékát, azaz csaknem 2300 milliárd euró. Legalább ekkora baj, hogy egyelőre senki nem tudja, miként lehetne belőle minél többet lefaragni, illetve a hatalmas adósságállomány növekedését visszafordítani. Különösen azok után, hogy a nyertes pártok a kampányban fedezet nélküli állami többletkiadásokkal kecsegtették a lakosságot.

Elemzők attól tartanak, hogy ha a bizonytalan lábakon álló gazdaságot nem sikerül felpörgetni, olyan súlyos államadósság-válság alakulhat ki, ami alapjaiban rengetheti meg az eurózónát is.

A március 4-ei parlamenti választáson legjobban szereplő mozgalom, a populista, euróellenes M5S ráadásul azzal kampányolt, hogy a GDP 3 százaléka fölé emelné a költségvetési hiányt, ami ellenkezik az euróövezeti tagság egyik alapfeltételével.

A legtöbb szavazatot besöprő pártszövetség vezető ereje, a radikális jobboldali Liga szintén lazítana az EU szigorú költségvetési szabályain. Az euró mellett pedig párhuzamos valutát is bevezetne Olaszországban (saját, belső használatra), s ez szintén nem tetszik az Uniónak.

Az EU pénzügyi központjában, Frankfurtban ugyanakkor az olasz bankok állapota miatt nyugtalankodnak. A teljes rendszer ugyanis rendkívül sérülékeny. Főleg azért, mert az olasz pénzintézetek képtelenek behajtani csaknem 173 milliárd euró hitelt. Ezek hivatalos adatok, a nem hivatalos becslések ennek a kétszereséről szólnak.

A roppant összeg az eurózóna bankjainál lévő problémás hitelek majdnem egyharmadának felel meg. Ezért, ha valamelyik olasz hitelintézet bedőlne, az súlyos megrázkódtatást okozna mind a hazai terepen, mind az EU-ban, különösen pedig az eurózóna bankrendszerében.