A közgazdászok szerint növelni kellene a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat, ezek ugyanis nálunk alacsonyabbak, mint a Szerbiánál fejletlenebb országokban. Az emelés növelné a fogyasztást és serkentené a gazdasági növekedést, ám csak abban az esetben kellene dönteni róla, ha ezt lehetővé teszi a bruttó hazai termék (GDP) alakulása, és ha van rá pénz a költségvetésben.
(Fotó: Dávid Csilla)
A nyugdíjakat és a közszférában dolgozók bérét, mint emlékezetes, 2014 novemberében csökkentették pénzügyi konszolidációs intézkedésként, s azóta háromszor emelték, legutóbb az idén januárban. Aleksandar Vučić államfő újabb emelést jelentett be, erre, mint jelezte, szeptemberben kerülhet sor.
Ivan Nikolić, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa szerint bér- és nyugdíjemelés nélkül nem növekedhet a fogyasztás, márpedig – akárcsak a kivitel és a beruházások – ez is a gazdasági növekedés feltétele.
„Jól kezdődött az év, a gazdasági növekedés a vártnál nagyobb, és ez reménykeltő a bér- és nyugdíjemelésre való kilátásokat illetően, tiszteletben kell azonban tartani azt az elvet, hogy a közalkalmazottak bérére szánt összeg nem lehet nagyobb a költségvetési bevételek 8 százalékánál, a nyugdíjakra fordítandó pedig nem haladhatja meg a 11 százalékot” – mondta Nikolić.
Miroslav Prokopijević, a közgazdaságtan tanára, a belgrádi Európai Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa azt emelte ki, hogy a fizetéseket és a nyugdíjakat legfeljebb a nemzeti jövedelem növekedési szintjéig és az infláció arányáig lehet növelni. „Az erre vonatkozó döntés attól függ, milyen lesz abban a pillanatban a költségvetési helyzet” – mondta Prokopijević. Megjegyezte: az államkasszából igen jelentős összegeket kell elkülöníteni a hitelek törlesztésére. Úgy látja, a bér- és nyugdíjemelés a legrosszabb megoldás, inkább beruházásokra kellene többet fordítani. „Igaz ugyan, hogy Crna Gorában és Bosznia-Hercegovinában, noha nem fejlettebbek Szerbiánál, nagyobbak a fizetések, de ez csak arra utal, hogy nálunk nyilvánvalóan zavarok keletkeztek, és a közfogyasztás az alacsony bérek és a nyugdíjak mellett is nagy, mert túl sok a foglalkoztatott – fejtegette Prokopijević. Szerinte ha csökkentenénk a pártalapon felduzzasztott közalkalmazotti tábort, és ha rendet tennénk a közvállalatokban, kisebb lenne az észszerűtlen költségvetési fogyasztás is, és ilyen alapon lehetővé válna a bér- és nyugdíjkorrekció.
Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke az N1 tévének kijelentette: 2019 előtt nem kellene növelni a béreket és a nyugdíjakat, ez ugyanis veszélybe sodorná az elért jó pénzügyi eredményt. Ha a fizetések és nyugdíjak emelése nem igazodik a gazdasági növekedéshez, akkor fokozatosan ismét deficit keletkezik, amit csak újabb pénzügyi konszolidációs intézkedésekkel lehetne kiküszöbölni – figyelmeztetett Petrović.
