Az Európai Egyesült Államok létrejötte azt jelentené, hogy nekünk egy bevándorlókontinensünk lesz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián, az Igazságügyi zsebtörvénytár című kiadvány bemutatóján.
Fotó: MTI
A kormányfő szerint a tagállami jogok visszaszorítására és az Európai Egyesült Államok létrehozására irányuló szándékokat lehet észrevenni például az olyan kísérletek mögött, mint az alapító szerződésben sehol sem szereplő úgynevezett csúcsjelöltrendszer bevezetése.
Azzal, hogy az Európai Bizottság nyíltan politikai testületként tüntette fel magát, feladta elvi semlegességét, ez azonban az EU-n belüli együttműködés lerombolásához vezet, mert intézményesíti a kettős mércét: mindig a nagyobbak javára és a kisebbek rovására – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: az „Európai Bizottság mint a szerződés őre” elvnek a felborítása alapjaiban rázza meg az európai intézményrendszert.
A KETTŐS MÉRCE POLITIKÁJA
A miniszterelnök több olyan esetet is felelevenített, amikor a nagyobb tagállamokkal kapcsolatban elmaradt a büntetés. Megemlítette például, hogy az Európai Bizottság elnöke korábban azzal indokolta a szabálysértő francia költségvetési deficit miatt esedékes bizottsági szankció elmaradását, hogy „Franciaország az Franciaország”.
A kettős mérce szerinte megnyilvánult az igazságszolgáltatás területén is: amikor 2011–12-ben a bírósági rendszer korszerűsítése zajlott, és az ügyek felgyorsítása érdekében Magyarország átalakította a bírósági igazgatást, ennek keretében pedig nyugdíjazta a bizonyos korhatár feletti bírósági vezetőket, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési, majd bírósági eljárást kezdeményezett. Amikor azonban néhány évvel később a baloldali olasz kormány nyugdíjazta az idősebb bírákat, „a bizottság azt, mint eljárási gyorsítást, lelkesen üdvözölte” – jegyezte meg, hozzátéve: „nyilván Olaszország az Olaszország”.
Orbán Viktor azt is mondta, hogy amikor az Európai Bizottság legfrissebb, rövidesen olvasható országjelentésében – „precedens nélküli módon beavatkozva a magyar választási kampányba” – az igazságszolgáltatási tanács jogosítványait kevesli, akkor szándékosan elfeledkezik arról a tényről, hogy ilyen, garanciális célokat szolgáló testületek Németországban vagy Ausztriában nem is léteznek, ott ugyanis a bírósági vezetőket közvetlenül a végrehajtó hatalom bízza meg.
Hozzátette, az uniós intézmények akkor sem érezték kötelességüknek, hogy felemeljék a szavukat, amikor Ausztriában a legfontosabb állampolgári jogot érte „súlyos katasztrófa”, mert nem tudták érvényesen lebonyolítani az elnökválasztást.
Eközben „Magyarországról és Lengyelországról havonta fogadnak el az uniós testületek a jogállamiság úgymond sanyarú állapota vagy éppen a kommunista Lukács György archívuma vagy Ahmed H. kapcsán határozatokat” – mondta, hozzátéve: az Európai Bizottság, beszállva a magyar választási kampányba, most éppen azért támadja a magyar kormányt, mert az bizonyos esetekben nem rejti véka alá véleményét egyes bírói ítéletekkel kapcsolatban.
Ha a bizottság valóban aggódik azért, hogy senki se avatkozzon be véleménynyilvánítással folyamatban lévő eljárásba, akkor miért nem támadja például az Európai Parlament határozatát, amely egy folyamatban lévő büntetőügyben, Ahmed H. ügyében tesz közzé folyamatos, agresszív, beavatkozó felszólításokat a magyar bírák és Magyarország felé – vetette fel.
A kormányfő elvárásként fogalmazta meg, hogy minden uniós tagra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, „legyen Európa újra a józan ész és a méltányosság Európája”.
A NEMZETI KODIFIKÁCIÓ MŰVÉSZETE
Trócsányi László igazságügyi miniszter az Igazságügyi zsebtörvénytár bemutatóján hétfőn a kiadványt bemutatva azt hangoztatta, tárcája feladata, hogy őrködjön a kodifikáció minősége felett, és szerezze vissza annak régi becsületét.
Kiemelte, hogy a 70 éve Térfy Gyula által alapított Igazságügyi zsebtörvénytár újbóli közreadásával bizonyságot akarnak tenni a nemzeti kodifikáció megbecsültségéről.
A nemzeti kodifikáció tudomány és művészet, ezzel szemben az uniós jogalkotás alkufolyamatokat türköző jogtechnika – fogalmazott a miniszter.
Elmondta, ahhoz, hogy ma ki tudják adni a zsebtörvénytárat, „jogi rendszerváltozásra” volt szükség, arra, hogy 2010 és 2018 között alapjaiban újuljon meg a magyar jogrendszer.
Az Igazságügyi zsebtörvénytár első alkalommal 1922-ben jelent meg, és a jogalkalmazók mindennapi munkáját segítette azzal, hogy a jogszabályokat egyetlen gyűjteménybe foglalta.
